A napokban a napi maximumhőmérséklet már megközelítette, sőt helyenként át is lépte a 35 fokot. Ez pedig súlyos hatással lehet egészségünkre: statisztikák szerint a napi átlaghőmérséklet 5 fokos emelkedése 10 százalékkal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát, valamint 15 százalékkal a szívpanaszok és az általános rosszullét miatti mentőhívások számát. A brit NHS közleménye összefoglalja, kikre jelenti a legnagyobb veszélyt a kánikula, illetve hogy hogyan tanácsos védekezni ellene.
Milyen veszélyt jelenthet a hőség?
A hőhullámok kétféle módon jelenthetnek veszélyt szervezetünkre. Az egyik ilyen a kiszáradás, illetve az ezzel járó nátriumvesztés. Külső testhőmérsékletünk körülbelül 32-33 fok, ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség pedig az izzadás és a párologtatás. Ilyenkor nemcsak a megfelelő mennyiségű folyadék pótlása a fontos, hanem az ásványi sók bevitelét is fokozni kell ételek vagy italok formájában.
Emellett pedig szervezetünk a hőleadással jelentős munkát is végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. Ezért is érezhetjük magunkat fáradtabbnak a forró napokon, és ezért fontos, hogy a keringési betegséggel élők fokozottan figyeljenek az egészségükre ilyenkor, kerüljék a megterhelő tevékenységeket.
Kiket veszélyeztet leginkább?
Az alábbi csoportokat veszélyeztetheti leginkább a nagy forróság:
- idősek – különösen a 75 év felettiek;
- mozgásukban korlátozottak, illetve csecsemők, akik nem tudnak önállóan árnyékba húzódni;
- olyan emberek, akik sok időt töltenek a szabadban vagy meleg helyeken – legfelső emeleti lakásban élők, hajléktalanok vagy azok, akik a munkájukat kint végzik;
- súlyos, krónikus betegségben szenvedők, beleértve a szív- vagy tüdőbetegséget, a cukorbetegséget, a vesebetegséget, a Parkinson-kórt vagy bizonyos mentális egészségügyi problémákat;
- bizonyos gyógyszerek szedése is fokozhatja a veszélyt.
Öt tipp, amely segít átvészelni a kánikulát
Hogy elkerüljük a hőgutát, illetve a forró idő okozta rosszullétet, érdemes lehet megfogadni az alábbiakat.
- Az első, legalapetőbb dolog: ha lehetséges, vonuljunk hűvös helyre a kánikula legforróbb óráiban. Ha mégis ki kell mennünk a szabadba, keressük az árnyékos helyeket, különösen 11 és 15 óra között. Viseljünk kalapot és könnyű ruhát, és kerüljük a testmozgást vagy olyan tevékenységeket, amelyek csak még jobban felmelegítenek.
- Tartsuk hűvösen lakóterünket, ahol a napunk nagyobb részét töltjük. Napközben csukjuk be az ablakokat, este pedig nyissuk ki őket, amikor a kinti hőmérséklet már lecsökkent. Az elektromos ventilátorok segíthetnek, ha a hőmérséklet 35 fok alatt van. Ellenőrizzük a szobák hőmérsékletét, különösen ott, ahol a fent felsorolt, fokozottan veszélyeztetett emberek élnek.
- Ne fogyasszunk kávét és alkoholos italt, ezek ugyanis csak tovább dehidratálják a szervezetet. A cukros, illetve szénsavas üdítők is kerülendők, helyettük válasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt. Hidratálhatja a szervezetünket a kefir, a joghurt és a levesek is.
- Óvjuk bőrünk egészségét, használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet. Figyeljük a meteorológiai előrejelzést, és ha bőrünk kimondottan érzékeny, kerüljük a napfénynek való közvetlen kitettséget a legforróbb órákban.
- Érdemes ventilátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni. Fontos, hogy a hőmérsékletkülönbség a kinti és benti levegő között lehetőleg ne haladja meg a 6–8 fokot, hogy elkerülhetők legyenek a hirtelen hőmérséklet-változásból eredő kellemetlenségek.
