A hallgatói kiégés világszerte növekvő probléma, különösen azoknál a képzéseknél, amelyek magas követelményekkel és intenzív mentális terheléssel járnak, így a hallgatók széles rétegei érintettek lehetnek. Magyarországon, bár még korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, az eredmények igen hasonlóak a nemzetközi trendekhez: a hallgatók jelentős része érintett lehet – derül ki az SZTE Magazin Kiss Hedviggel készített friss interjújából.
Kiss orvostanhallgatók között végzett kutatásai alapján a kiégés megjelenése egyénenként eltérő lehet, ugyanakkor számos árulkodó jel utalhat a fokozott kockázatra. Az érzelmi kimerülés
- tartós fáradtság,
- alvászavarok,
- visszatérő testi panaszok,
- valamint fokozott ingerlékenység és motivációvesztés formájában is jelentkezhet.
A cinizmus a tanulmányokkal és a szakmai jövővel kapcsolatos elidegenedésben, közömbösségben vagy negatív attitűdben nyilvánulhat meg, míg a csökkent hatékonyság koncentrációs nehézségekkel, teljesítményromlással és a kompetenciaérzés csökkenésével társulhat. A kiégést gyakran kísérik a szorongás és depresszió különböző tünetei is, tovább súlyosbítva annak hatásait.
Amennyiben valaki felismeri magán a kiégés jeleit, fontos, hogy ne maradjon egyedül a problémával, hanem kérjen időben segítséget. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ ingyenes tanácsadást biztosít a hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a stresszkezelésben és a mentális jóllét fenntartásában. A kortárs mentorprogramok is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen a tapasztaltabb hallgatók támogatása megkönnyítheti az alsóbb évesek beilleszkedését és a kezdeti nehézségek leküzdését.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: