A gyógyulási folyamatot jelentősen befolyásolja a beteg lelkiállapota is. Egy német kutatásban azt vizsgálták, hogy a pszichikai tünetek és a keresőképtelenség hossza között abban az esetben is van-e összefüggés, ha a betegek pusztán fizikai panaszokkal - például hátfájással - keresik fel orvosukat. A kutatás eredményeiről az OTSZ Online írt összefoglalót.
A munkanélküliséggel a szorongás is erősödik
A tanulmányban 14 németországi háziorvosi praxis 225 betegét vizsgálták, akit keresőképtelen állományba vettek. Munkaképességük időtartama a diagnózistól függően változott, és a legtöbb esetben légúti és mozgásszervi betegségek álltak a háttérben. Minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, amely a testi mellett a mentális egészségi állapotot is feltérképezte, illetve a betegek nemét, életkorát, családi állapotát és iskolai végzettségét is dokumentálta.
A kérdőívek kiértékelése azt mutatta, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél (kevesebb, mint 10 iskolaév) a betegszabadság a primer diagnózistól függetlenül hosszabb keresőképtelenséggel járt. Ugyancsak összefüggés mutatkozott a munkaképtelenség időtartama és az emocionális kimerültség, deperszonalizáció, depresszió , szorongás és szomatizáció között. Abban az esetben, ha kizárták azokat, akiknél a keresőképtelenség pszichés és pszichiátriai diagnózison alapult, a keresőképtelenség időtartama korrelált az érzelmi kimerültséggel, a szomatizációval, valamint a depresszióval. A betegek neme és családi állapota ebben nem játszott szerepet. A pszichés megterhelés tekintetében elsősorban a szorongásos tünetek hozhatóak összefüggésbe a keresőképtelenség hosszával a tanulmány szerint.
A szerzők szerint a szorongás és érzelmi kimerültség munkaképességet befolyásoló hatását korábban alábecsülték. Ezért javasolják, hogy a továbbiakban a háziorvosi konzultáció során nagyobb hangsúlyt fektessenek a pszichikai társbetegségekre a megfelelő diagnózis és az optimális terápia biztosítása érdekében.
