Az emberi test normál hőmérséklete 36,1 és 37,2 Celsius-fok között alakul, a 38 foknál magasabb testhőmérsékletet pedig már láznak tekintik. A láz általában valamilyen fertőzés vagy egyéb betegség számlájára írható, de sokan azt feltételezik, hogy bizonyos élethelyzetek is vezethetnek testhőmérséklet-emelkedéshez – a gyerekeknél például a fogzást és a védőoltásokat, felnőttkorban pedig a menstruációt és az erős stresszhatást is összekapcsolták már a hőemelkedéssel vagy lázzal. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg a Health korábbi cikke nyomán, hogy vajon tényleg belázasodhatunk-e a stressztől.
Ha a stressz folyamatosan támad, a szervezet védtelenebb
„A stressz kiválthat bizonyos élettani elváltozásokat, például kipirosodást, kivörösödést. A test maghőmérsékletét azonban még ekkor sem változtatja meg” – nyilatkozta Donald Ford, a Cleveland Clinic családorvosa. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal is, hogy a folyamatosan fennálló stressz képes olyan károkat okozni a szervezetben, amely aztán közvetett módon lázhoz vezethet – tette hozzá a szakértő. A stresszhormonok tartósan magas szintje ugyanis gyengíti az immunrendszert, tehát hajlamosabbá tesz minket a lázzal járó fertőzésekre.
Mi a helyzet az úgynevezett „pszichogén lázzal”?
Létezik azonban egy elnevezés, amellyel a stressz következtében fellépő lázat illetik: a pszichogén (vagy neurogén) láz. A kifejezés arra utal, hogy a testhőmérséklet megemelkedése nem fizikai eredetű, hátterében tehát pszichés okok állnak.
Az egészségügyi szakemberek többsége azonban nem ismeri el az állapot létezését. Pedig már 2015-ben megjelent egy figyelemre méltó tanulmány a Temperature folyóiratban, amely a „stresszhez kapcsolódó pszichoszomatikus betegségként” hivatkozott a pszichogén lázra. A tudományos munka rámutatott arra, hogy néhány betegnél magas (akár 40-41 fokos) láz alakul ki, amikor érzelmi stressz éri őket, míg mások tartósan – hónapokig vagy akár évekig – alacsony fokú hőmérséklet-emelkedést (37-38 Celsius-fok) mutatnak a krónikus stresszhelyzetek idején vagy azokat követően. A pszichogén láz jellemzője, hogy a stresszen kívül nincs semmilyen kóros elváltozás vagy lelet, ami megmagyarázhatná a láz kialakulását – magyarázta a korábbi tanulmány szerzője, Takakazu Oka.
Az említett tanulmányt követően 2021 márciusában és augusztusában is megjelent 1-1 cikk a stressz által kiváltott furcsa jelenségről. Az előbbi egy 58 éves nőről, míg az utóbbi egy 46 éves férfiról szól – mindkettőjüknél pszichogén lázat diagnosztizáltak. 2022 áprilisáig azonban nem volt megfelelően dokumentálva, hogy a stressz is lehet a láz hivatalos oka – és 100 százalékos bizonyossággal még most sem lehet kijelenteni, hogy ez valóban megtörténhet az 1-2 kivételtől eltekintve. A témával kapcsolatban további vizsgálatok és kutatások szükségesek.
Ne fogjuk a stresszre, hívjuk fel orvosunkat!
A legfontosabb, hogy bármit sejtünk is a hátterében, ha belázasodunk, akkor hívjuk fel orvosunkat. Ha pedig a magas testhőmérséklet mellé egyéb tünetek is társulnak – például légzési nehézség vagy köhögés –, mindenképpen forduljunk szakemberhez. Előfordulhat ugyanis, hogy influenza- vagy koronavírus-fertőzéssel állunk szemben.
