Az aggodalom természetesen hatással van az idegrendszerre és serkenti a stresszhormonok termelődését. Ezek hatására megemelkedhet a pulzus, megnőhet a vérnyomás, ami pedig hatást gyakorol a szívre, az érrendszerre és az izmokra is. Az állandó feszültség hatására a nyak és a váll izmai megmerevedhetnek, ami krónikus fejfájáshoz , migrénhez vezethet. Ilyenkor érdemes lehet valamilyen realxációs technikával, például meditációval vagy jógával próbálkozni.
Aki sokat aggódik, észrevétlenül a légzése is megváltozik: gyakrabban, illetve mélyebben vesz levegőt, ami asztmával , tüdőbetegséggel küzdők számára probléma lehet. Az aggodalom a szív egészségének sem tesz jót, és megnöveli a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát is, valamint vérnyomásnövelő hatása miatt az erek, érfalak károsodását is okozhatja.
Az aggodalom hatására kórosan megemelkedhet a vércukorszint, ami cukorbetgeség , túlsúly kialakulásához vezethet, és megnöveli a vesekövek kialakulásának esélyét is. Az immunrendszert is károsítja, így a szervezet védekezőképessége lecsökken, és kevésbé leszünk ellenállók a baktériumokkal, kórokozókkal, vírusokkal szemben. A feszültség hatására emésztőrendszeri problémáink is lehetnek, és megnőhet a reflux, illetve a gyomorfekély kialakulásának esélye. Az állandó aggodalom az emésztésre sincs jó hatással: székrekedést vagy éppen hasmenést is okozhat. Emellett nők és férfiak esetében is negatívan hathat a libidóra, illetve a szexuális teljesítőképességre is.
Forrás: webmd.com
