A szemhéj rángatózásának az egészen hétköznapi problémáktól kezdve a komolyabb állapotokig többféle oka is lehet. „A leggyakoribb ok az úgynevezett jóindulatú esszenciális blefaroszpazmus (BEB), amely a szemhéj kontrollálhatatlan görcsét jelenti. Ennek a legtöbb esetben nincs konkrét kiváltó oka” – mondta el a The Guardiannak dr. Cornelius Rene szemplasztikai sebész. Hozzátette, ha csak az egyik szemhéj érintett, akkor a jelenséget miokímiának hívjuk. Ez egy szintén jóindulatú állapot. Általában csak átmenetileg áll fenn, és jellemzően magától elmúlik.
A szemhéjrángás leggyakoribb okai
A jó hír, hogy ha ritkán jelentkezik a szemhéjrángás, akkor szinte biztos, hogy nincs miért aggódni. A BEB az érintettek 20-30 százalékánál valószínűleg az öröklődő hajlam számlájára írható, azonban más kockázati tényezőket is azonosítottak már. Növeli például a szemhéjrángás előfordulását a stresszes életmód, a városi környezet, a sok felelősséggel járó munka, a kialvatlanság, valamint a képernyő hosszas bámulása is.
Az elhúzódó rángás nagyobb bajt is jelezhet
Egyes esetekben azonban komolyabb probléma is állhat a szemhéjrángás hátterében. „Ha két hétnél régebb óta fennálló, tartós rángatózásról van szó, és mellette bármilyen szokatlan változást vagy érzés is fellép a szemmel kapcsolatban, az valamilyen betegségre utalhat” – figyelmeztetett dr. Luke Powles. Mint mondta, az említett panaszok a szklerózis multiplex és a Parkinson-kór korai jelei is lehetnek.
A szemhéj rángatózását éppen ezért ajánlott kivizsgáltatni, főleg akkor, ha már odáig fajul, hogy a mindennapi életet is megnehezíti. Súlyos, előrehaladott esetekben egyébként injekciós kezelést, de akár szemműtétet is javasolhatnak a szakemberek.
A retina artériáiban és vénáiban lévő bizonyos markerek fontos támpontot adhatnak a szemorvosoknak arról, mi történik az agy, a szív és a vese ereiben. Egy átfogó szemvizsgálat során a szemorvos képes lehet akár észlelni, hogy fennáll-e stroke, szívroham vagy vesebetegség veszélye.
A pislogás és a pihentetés sokat segít
Időnkénti rángatózás esetén komolyabb beavatkozásra valószínűleg nincs szükség. A koffeinbevitel csökkentése, valamint a stressz hatékonyabb kezelése például a legtöbb esetben sokat segít. Érdemes továbbá lépéseket tenni a szemszárazság elkerülése érdekében is: pislogjunk gyakran, szükség esetén pedig használjunk szemcseppet.
Ha sokat ülünk képernyő előtt, ne feledjük a 20-20-20-as szabályt: 20 percenként tartsunk legalább 20 másodperces szünetet, amikor legalább 20 lábas (nagyjából 6 méteres) távolságra nézünk. Ügyeljünk továbbá a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra is.
