Fontos persze leszögezni, hogy maga a nyelészavar egy tünet, s nem betegség, a lehetséges kiváltó okok skálája pedig igen széles. A nátha vagy influenza következtében fellépő torokfájás, torokkaparás alighanem mindenki számára ismerős érzés, de ezen felül is hosszasan lehetne sorolni, mi minden nehezítheti meg a nyelés folyamatát, valamint ezáltal a táplálkozást és a folyadékbevitelt. Az alábbiakban felsorolt betegségek elsősorban súlyosságuk miatt érdemelnek külön említést.
Reflux
Bár az előfordulási arányra vonatkozóan csak becslések vannak, az biztos, hogy a reflux az elhízás és a mozgásszegény életmód terjedésével egyre több embert érint világszerte. A betegség alapját az jelenti, hogy míg normális esetben a nyelőcső alsó szakaszán elhelyezkedő záróizom csak a gyomor felé haladó falatokat engedi tovább, addig bizonyos esetekben - hasűri nyomás hatására - visszafolyás is bekövetkezhet. Az így visszajutó gyomortartalom savtartalma marja, égeti a nyelőcsövet, ezáltal nyelési problémákat is okoz. Szövődményként kialakulhat ráadásul nyelőcsőgyulladás, heges szűkület, valamint az úgynevezett Barett-nyelőcső is, amely akár rosszindulatú daganattá is fejlődhet az évek folyamán. A reflux legjellemzőbb tünete a gyomorégés, amelynek gyakori jelentkezése esetén mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
Nyelőcsőgyulladás
Nem csupán a reflux válthatja ki a nyelőcső gyulladását . Bakteriális és gombás fertőzések, valamint allergiás eredetű behatások is állhatnak a háttérben, illetve átmenetileg csípős ételek és italok is kiválthatják a kellemetlenséget. Akármi is legyen ugyanakkor az alapprobléma, mindenképpen fontos a megfelelő kezelés, ugyanis az elhanyagolt nyelőcsőgyulladás szövődményeként hegesedések és fekélyek alakulhatnak ki, szélsőséges esetben perforáció is történhet.
Nyelőcső-divertikulumok
Viszonylag ritka, de akár életveszéllyel járó állapot a nyelőcső falának kiboltosulása. Összesen három típusát különböztetjük meg, ezek közül a közvetlenül a garat alatt elhelyezkedő Zenker-divertikulum jár többnyire erősebb, jellegzetesebb tünetekkel. Ezek közé tartozik a lenyelt étel hányinger nélküli visszaáramlása (regurgitáció), a kellemetlen szájszag, valamint a diszfágia, azaz a nyelési nehézség. Az állapot nagyobb arányban érinti a férfiakat, illetve főként idősebb korban jelentkezik.
Pajzsmirigygondok
A pajzsmirigy egy pillangóalakú szerv, amely a légcső és a gége előtt kétoldalt helyezkedik el. Az általa termelt hormonok (T3, T4) gyakorlatilag az egész szervezet működésére jelentős kihatással vannak, érthető tehát, mennyire fontos, hogy ez a szerv egészséges maradjon. A hormontermeléshez szüksége van azonban jódra, márpedig Magyarország területének nagyobb része jódhiányos területnek számít. Az ásványi anyag nélkül a pajzsmirigy megnagyobbodhat, illetve göbök képződhetnek rajta, ami egyaránt előidézhet nyelési panaszokat. A szerv rosszindulatú elváltozásai viszonylag ritkák, fontos azonban, hogy ezek a daganatok igen tünetszegények, sokszor pedig éppen a látszólag ok nélkül fellépő rekedtség és nyelészavar lehet az a tünet, amely felhívja a figyelmet a veszélyes kórra. A ráktípusok között szintén előidézhet hasonló gondokat például a gégerák és a nyelőcsőrák.
Idegrendszeri problémák
Idősek körében a demencia vagy a Parkinson-kór egyik tüneteként is jelentkezhet nyelési nehézség, aminek következtében a légutakba kerülő nyál és ételmaradványok fulladást, köhögést, szélsőséges esetben akár tüdőgyulladást is előidézhetnek. A többnyire fiatal felnőtteknél fellépő szklerózis multiplex (SM) nem más, mint a központi idegrendszer fehérállományának gyulladásos betegsége. A Magyarországon is több ezer embert érintő kórkép tünetei ilyen különbözőek lehetnek, függően attól, hogy a gyulladásos góc az idegrendszer mely területét érinti. Érzékelési zavarok esetén a páciens beszéde lelassulhat, érthetetlenné válhat, valamint beszéd közben nyelési nehézségei is adódhatnak. Az SM nem halálos, de rokkantsághoz vezet, így jelentősen rontja az életminőséget.
