- Egy nagyszabású kutatási áttekintés szerint a fogvesztés összefüggést mutat a demencia és az enyhe kognitív zavar magasabb kockázatával.
- A kutatók úgy vélik, hogy a rágás során aktiválódó agyi folyamatok és a véráramlás változásai szerepet játszhatnak a kapcsolatban.
- A fogpótlás és a megfelelő rágóképesség fenntartása kedvezően hathat az időskori szellemi működésre.
A fogak állapotának megőrzése nem csupán a szájüreg egészsége miatt fontos. A National Geographic olyan kutatási eredményeket mutat be, amelyek szerint a fogvesztés és a demencia kockázata között összefüggés lehet. A szakemberek azt vizsgálják, hogy a rágás során aktiválódó agyi területek, illetve a csökkenő rágási képesség miként befolyásolhatják a memóriát és az agyműködést.
Milyen kapcsolat lehet a foghiány és a demencia között?
Egy 2026-os, 21 hosszú távú vizsgálat eredményeit összegző áttekintés mintegy 35,7 millió ember adatait elemezte. A kutatók azt találták, hogy a fogak elvesztése magasabb demencia- és enyhe kognitív zavar kockázatával jár együtt. Az összefüggés ráadásul a hiányzó fogak számának növekedésével erősebbnek mutatkozott.
Ez azonban nem bizonyítja, hogy a fogvesztés közvetlenül demenciát okoz. A kapcsolat hátterében több közös kockázati tényező is állhat, például a cukorbetegség, az érrendszer állapota, a dohányzás vagy a nem megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az is lehetséges, hogy a kognitív hanyatlás korai jelei miatt valaki kevésbé tud odafigyelni a szájhigiéniára.
Hogyan hat a rágás az agyműködésre?
A rágás nem pusztán az ételek feldolgozását szolgálja: érzékelési ingereket közvetít, és több agyterület működését is aktiválja. A kutatók szerint a rágás csökkenése az agyi véráramlást is befolyásolhatja, ami hatással lehet az idegsejtek aktivitására. Egy nyolc MRI-vizsgálatot összegző áttekintésben több kapcsolatot is találtak a rosszabb rágási képesség, illetve a nagyobb mértékű fogvesztés, és a memória szempontjából fontos hippokampusz kisebb térfogata között.
A fogvesztés a memória szempontjából is kockázatot jelenthet
Egy 2026-os, hároméves utánkövetéses vizsgálatban foghiányos idősebb embereket követtek. Azoknál, akik fogpótlást használtak, 9 százalékkal alacsonyabb volt a funkcionális hanyatlás, és 13 százalékkal kisebb az értelmi tevékenységek romlásának kockázata, mint azoknál, akiknél nem állították helyre a hiányzó fogakat.
Csökkentheti a kockázatot a fogpótlás?
Egy 50 idősebb felnőtt bevonásával végzett, 2026-os vizsgálatban azoknál, akiket arra ösztönöztek, hogy étkezés közben többet rágjanak, egy hónap után javulást figyeltek meg a memóriában a megszokott rágási szokásaikat folytató résztvevőkhöz képest. Fontos azonban, hogy ezek az eredmények még nem bizonyítják: a fogpótlással vagy a tudatosan gyakoribb rágással meg lehetne előzni a demenciát.