A tartósan magas hőmérséklet rendkívül megterhelő a szív- és érrendszerre nézve, különösen kisgyermekek és idősek, valamint krónikus betegek esetében. Amennyiben a test hőszabályozó rendszere nem képes ellensúlyozni a hőség hatásait, úgy különböző, illetve egyre súlyosabb panaszok léphetnek fel. Az így kialakuló állapotot hőkimerülésnek nevezzük, amelyből hőguta is kialakulhat. A kettő közötti különbséget a BBC foglalta össze friss cikkében.
A hőkimerülés és a hőguta tünetei
Hőkimerülés tehát akkor lép fel, ha a magas külső hőmérséklet nyomán a szervezet nehezen tudja szabályozni belső hőmérsékletét. Ennek legnyilvánvalóbb kezdeti tünete az erős verejtékezés, valamint az, hogy az érintett nagyon melegnek és rosszul érzi magát. A szervezet ilyen módon jelzi, hogy mihamarabb és gyorsan le kellene hűlnünk valahogyan. Ugyancsak figyelmeztethet a veszélyre fejfájás, szédülés, zavartság, étvágytalanság vagy akár kifejezett émelygés, végtagi- és gyomorgörcsök, szapora légzés és pulzus, erős szomjúságérzet, illetve magas, 38 Celsius-fok feletti testhőmérséklet.
A körülményektől függően hőkimerülés néhány perc alatt is felléphet, de szintén kialakulhat fokozatosan, néhány óra alatt. Bárkit érinthet, így akár egészséges és fitt felnőtteket, különösen, ha hőségben, a napon végeznek intenzív testmozgást, vagy isznak alkoholt. Kisgyermekek esetében viszont fokozza a veszélyt, hogy nem feltétlenül tudják még kifejezni a panaszaikat, és szülőként csupán azt vesszük észre rajtuk, hogy kókadttá, álmossá válnak.
Megfelelő kezelés nélkül a hőkimerülés idővel hőgutába csaphat át. Ez utóbbi már egészségügyi vészhelyzet, mivel azt jelenti, hogy a szervezet képtelen a továbbiakban szabályozni a hőmérsékletét, amely így túl magasra szökik. Éppen ezért hőguta gyanúja esetén nem szabad habozni a segítségkéréssel, hanem azonnal tárcsázni kell a 112-es segélyhívót. Az intő jelek közé tartozik:
- ha hűvös helyre húzódás, pihenés és bőséges folyadékbevitel ellenére sem javul a beteg állapota 30 percen belül;
- ha annak ellenére sem verejtékezik, hogy nagyon melegnek érzi magát;
- ha a testhőmérséklete 40 fok fölé emelkedik;
- ha a légzés kapkodó, szapora;
- ha zavartan viselkedik, akár rohama van;
- ha elveszíti az eszméletét.
Mi a teendő hőkimerülés és hőguta esetén?
Amennyiben a tünetek alapján valószínűsíthető a hőkimerülés, fontos, hogy az érintett mihamarabb húzódjon hűvös helyre, legyen az akár egy légkondicionált helyiség, akár csak egy árnyékos hely. Távolítsunk el róla minden felesleges ruházatot, hogy a bőre a lehető legnagyobb felületen érintkezzen a szabad levegővel. A nyaka köré és a hónalja alá tegyünk hideg, nedves borogatást, továbbá egy ventilátorral is segíthetjük, hogy gyorsabban vissza tudja magát hűteni a szervezete. Ugyancsak lényeges, hogy ez idő alatt vigyen be bőségesen vizet, és maradjunk vele, amíg jobban nem érzi magát. Megfelelő körülmények között legfeljebb 30 percen belül enyhülnie kell a tüneteinek. Ellenkező esetben hőgutával lehet dolgunk, ezért rögtön mentőt kell hívni hozzá.
