Aranyere mindenkinek van: a végbélnyílás nyálkahártyája alatt található vénás fonatot nevezik így. Aranyeres betegségről akkor beszélünk, amikor ennek a visszérfonatnak az erei kitágulnak, begyulladnak, megnagyobbodnak.
Elhelyezkedés alapján kétfajta aranyeret különböztetünk meg. A korai, I. és II. stádiumú aranyér még a végbélen belül helyezkedik el, és csak alkalmanként, nyomás hatására válik láthatóvá. A súlyosabb, III. és IV. stádiumban már külső aranyérről van szó, amit már ki lehet tapintani a végbélnyíláson kívül, és kifejezetten fájdalmas is tud lenni.
Fontos kiemelni, hogy egyes aranyeres tünetek, például a vérzés mögött súlyosabb problémák is állhatnak, ezért érdemes minél előbb proktológushoz fordulni a pontos diagnózisért. Mindig tartsuk be a szakember által javasolt kezelést!
Korai stádiumban, enyhe tünetek esetén az otthoni módszerek, például gyógynövényes ülőfürdők, valamint a vény nélkül kapható kenőcsök és végbélkúpok is segíthetnek. Ilyen például a Proktis-M kúp és a Proktis-M plus végbélkenőcs. Mindkét készítmény a sérült szövetek hidratációját és regenerációját támogató hialuronsavat tartalmaz. A belső aranyér kezelésére alkalmazható Proktis-M végbélkúpban emellett gyulladáscsökkentő és regenerációt serkentő hatásukról ismert gyógynövények – körömvirág, aloe vera, teafa és ázsiai gázló – összetevői is megtalálhatók. Utóbbi, azaz a kenőcs pedig a végbélnyílás körül és belül egyaránt használható, és vadgesztenye-, valamint édesgyökér-kivonatot is tartalmaz. A Proktis-M termékcsalád a patikában vény nélkül elérhető.
Mindezek mellett viszont az életmódunkat is javasolt megváltoztatnunk, ha tartós javulást szeretnénk: fontos egyebek között a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele, a rostban gazdag táplálkozás, valamint a rendszeres mozgás is. Ha ezek a módszerek egy-két hét után sem hoznak javulást, akkor orvosi beavatkozásra lehet szükség. Akkor is rögtön ezt javasolhatja a proktológus, ha az aranyérbetegség már nagyon előrehaladott állapotban van, és erős vérzéssel vagy nagy fájdalommal is jár.
Ma már többféle beavatkozás elérhető annak függvényében, hogy melyik stádiumban jár a betegség. Enyhébb, belső aranyerek esetében szokták alkalmazni például az injekciós sorvasztást, azaz a szkleroterápiát. A módszer lényege, hogy az aranyeres csomóba egy olyan szert fecskendeznek, ami hegképződést okoz, és elzárja a vénát.
Másik megoldás az elektrokoaguláció, amikor elektromos árammal állítják meg a vérellátást az aranyérben. Infravörös koaguláció is szóba jöhet: ekkor egy végbélbe helyezett eszköz hőt bocsát ki, ezzel felmelegítve az aranyeret, és hegesedést, majd elsorvadást okoz. Krioterápiát is szoktak alkalmazni: ilyenkor gyakorlatilag „lefagyasztják” az aranyeres szöveteket, amelyek így elhalnak.
Belső aranyereknél még gumigyűrű (ligatúra) is segíthet: ezt az aranyeres csomó tövére helyezik, és ezzel elvágják a vérellátástól. Az aranyér ennek hatására általában összezsugorodik és leesik.
A III-IV. stádiumú betegségnél már komolyabb beavatkozás lehet szükséges. A hagyományos műtét során szikével kimetszik az aranyeres csomókat, az érintett ereket elkötik. Attól függően, hogy a sebeket elvarrják vagy nyitva hagyják, zárt és nyitott aranyérműtétről beszélünk. A beavatkozást általában altatásban végzik, utána viszont a terület akár két hétig is érzékeny és fájdalmas lehet, és körülbelül 6-8 hét szükséges a teljes felépüléshez. Ugyanakkor ebben az esetben a legkisebb a valószínűsége annak, hogy az aranyér kiújul.
Másik módszer a Longo-műtét. Az orvos egy egyszer használatos, varrógépre emlékeztető eszközzel (PPH) kimetszi az aranyeres részt a végbél nyálkahártyájából, és ezzel párhuzamosan be is zárja a sebet. A műtétet általános vagy gerincvelői érzéstelenítéssel végzik, egynapos sebészet keretében, tehát a beteg gyakran már a beavatkozás napján hazamehet. Mivel a sérülés minimális, ez kevésbé fájdalmas, mint a hagyományos műtét. Emellett gyorsabb a felépülés, és kevesebb vérzéssel és viszketéssel jár.
