A téma egyik szaktekintélye a Los Angeles-i Jó Szamaritánus Kórház kutatója, a University of Southern California orvosprofesszora, Robert A. Kloner. Ami biztosan tudható szerinte, hogy a koszorúér-betegségnek olyan kockázati tényezői vannak, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a testmozgás hiánya vagy az életkor. De azt is megtanultuk, hogy vannak bizonyos okok, amelyek kiváltják a súlyos eseményeket a keringési rendszerben. Ha képesek lennénk ezek szezonális változatainak kezelésére, jelentősen csökkenhetnénk a koszorúér-betegségek miatti halálozást.
Szívroham és időjárás
A koszorúér-betegségek az érelmeszesedésből erednek, ami egy olyan állapot, amelyben a lerakódó zsíros, meszes plakkok leszűkítik a szívet vérrel ellátó artériákat. Amikor egy plakk megreped, leválhat róla egy rög, amely elzárhatja a vér útját, s ez elvezet a szívrohamhoz.
A University of California (San Diego) és Tufts University orvosi karának kutatása 53 millió amerikai halotti bizonyítványát vizsgálta át 1973-tól 2001-ig. Az adatok az ünnepek alatt 5 százalékos növekedést mutatta a szívvel kapcsolatos halálozásokban. E hosszú idő alatt (két évet kivéve) a szívhez kapcsolódó halálesetek növekedése minden téli szabadságolási időszakban megjelent.
Az orvosok már régóta ismerték, hogy a hideg időjárás rosszul hat a szíve. A vérerek ilyenkor összehúzódnak, ami emeli a vérnyomást. Ilyenkor a vér is könnyebben megalvad, s a vérrögképződésnek fokozódik a veszélye. Azzal, hogy a fagyos megterheli a szívet, a fizikai összterhelés egy olyan szintet érhet el, ami már kiváltja a szívrohamot. Például az orvosok sok olyan szívroham esettel találkoztak, amikor a beteg azt követően lett rosszul, hogy megerőltette magát, például havat lapátolt.
A szabadságos szívroham okai
A szélsőséges hideg azonban nem igazán magyarázza, hogy miért csúcsosodik ki a végzetes szívrohamok száma karácsonykor és újév napján. Az említett tanulmány szerint a szívvel kapcsolatos halálesetek száma a legmagasabb december 25-én, a második legmagasabb december 26-án, és a harmadik legmagasabb a január 1-én.
Ez a trend az amerikai tapasztalatok szerint még ott is érvényesül, ahol nem a téli időjárás enyhe, és senki sem kényszerül hólapátolásra. Kloner saját kutatásai azt mutatják, hogy a koszorúér-betegség miatti halálesetet egyharmadával több decemberben és januárban, mint júniusban és szeptemberben. A professzor szerint - és ezt más tanulmányok is megerősítik - e mögött valószínűleg az áll, hogy az ünnepek idején az emberek a panaszaik ellenére ódzkodnak orvoshoz fordulni, mert nem akarják kórházban tölteni az ünnepeket. Emellett a kórházak sem dolgoznak teljes kapacitással, gyakran csak ünnepi ügyeleteket tartanak, s aki ilyenkor kerül bajba, nem biztos, hogy ugyanolyan színvonalú ellátást kap, mint az év más időszakában. Nagyobb eséllyel fordulhat elő ugyanis, hogy a legjobb szakemberek éppen szabadságon vannak.
Kloner szerint azonban más tényezők is szerepet játszhatnak, így például az érzelmi stressz és a túlzott engedékenység. Az ünnepek alatt az emberek túl sokat esznek és isznak, s felhagynak a napi rutinjaikkal, például a szokásos fizikai aktivitással. Ez pedig minden, csak nem egészséges a szívnek. "Az emberek hajlamosak meghízni az ünnepek alatt, és több sót is fogyasztanak, ami további stresszt okoz a meggyengült szívnek" - mondja Kloner.
Az ünnepi időszak végeztével azonban a veszélyek még nem múlnak el azonnal. A szabadság alatti viszonylagos nyugalomból nem könnyű visszalépni a mindennapi munkába, amely köztudottan az egyik legerősebb stresszforrás. Ráadásul a szervezet ünnepek alatti másfajta megterhelése még nem múlik el, amikor újabb negatív hatások jelenhetnek meg, s szintén komoly kockázatot jelentenek a koszorúér problémákkal küzdőknek.
Forrás: webmd.com
