Rajz Attila válogatott hokis egy meccs után kezdte el fájlalni a lábát, majd nem sokkal utána elhunyt. Az orvosok szerint a végtagjában kialakult vérrög szakadt le, majd a véráramba kerülve a tüdőbe jutott, ahol embóliát okozott.
Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondta, a mélyvénás trombózis gyakori és életet veszélyeztető szövődménye a tüdőembólia. A tünetek megléte, illetve erőssége változatos képet mutat, attól függően, hogy hol zárta el a vér útját a vérrög, azaz a thrombus. A legrosszabb eset, ha mindkét főtörzs artériáiban áll meg, ugyanis ekkor az esetek többségében az állapot hirtelen halállal jár.
Minden perc számít
Mivel trombózis után minden perc számít, ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, aki vérrög oldására alkalmas gyógyszerrel illetve véralvadásgátló kezeléssel segíti a vérrög feloldását. Fontos, hogy mélyvénás trombózis során ne mozogjon, máskülönben a kialakult vérrög könnyen leszakadhat!
Éppen ezért amennyiben lábfájdalmat, ödémát, livid elszíneződést tapasztal, mindenképp forduljon a lehető leghamarabb orvoshoz. Sajnos azonban előfordulhat, hogy már csak a tüdőembólia hívja fel a figyelmet egy korábbi trombózisra. Az utóbbi években gyakran előforduló hirtelen halálesetek az élsportolók között arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeket az embereket még az élsport elkezdése előtt szűrővizsgálatoknak kellene alávetni, hogy nem örököltek-e valamilyen trombózis hajlamot.
Mindenképpen ki kell kérdezni őket a felmenőikre vonatkozólag, és ha a családban fiatal korban már előfordult tromboembóliás megbetegedés, a szűrés még a túlhajtott igénybevétel elkezdése előtt ajánlott- figyelmeztet a véralvadási specialista.
Tüdőembólia tünetei:
- fulladás,
- nehézlégzés,
- véres köpet,
- mellkasi fájdalom,
- fájdalmas köhögés.
A probléma sok esetben megelőzhető
Amennyiben valakinél egyszer már kialakult trombózis, illetve ha diagnosztizált trombofíliája, genetikai hajlama van, úgy gondosodni kell a megelőzésről is, hiszen akinél egyszer már kialakult trombózis, annál nagy az esély arra, hogy az eset megismétlődik. Éppen ezért nem ritka, amikor a betegnek élete végéig alvadásgátló terápián kell élnie. Hogy pontosan meddig, az egyéni elbírálást igényel, hiszen a megelőző kezeléshez figyelembe kell venni többek között az illető életkorát, genetikai hajlamát és egyéb betegségeit, trombózisra hajlamosító rizikó faktorait (pl. gipszrögzítés, terhesség, hosszas fekvés, gyógyszeres kezelések). Természetesen az alvadásgátlót huzamosabb ideig szedők alkalmatlanok a sérülésveszélyes sportok űzésére!
