Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Ez az állapot veszélyes lehet, mert a kamrák nem tudnak eléggé feltöltődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ennek következtében a vérnyomás leesik, ami szívelégtelenséget okoz. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes, mert kamraremegéssé, a szívleállás egyik fajtájává alakulhat át.
Ennek tünetei az ájulás, az alig tapintható pulzus és alig mérhető vérnyomás, illetve a görcsroham. A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni, és rögtön hozzá kell látni az újjáélesztéshez is 30 mellkasnyomással és 2 befúvásos lélegeztetéssel felváltva mindaddig, amíg meg nem érkezik a segítség.
Alattomos pitvarfibrilláció
A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció , amely hatására akár vérrögök is keletkezhetnek: ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor rögösödhet. Ha ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. Ez akár stroke-ot is okozhat, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak.
Pitvarfibrillációra szabálytalan és gyors szívdobogásérzet, fáradtság, légszomj, szédülés és mellkasi fájdalom esetén gyanakodhatunk. Egyes esetekben lehet teljesen tünetmentes is, amelyet csak rutin kardiológiai vizsgálat során ismernek fel. Az embóliaveszély pitvarfibrilláció esetén is fennáll, ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat. Így felismerhetjük a szabálytalan szívműködést, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is kardiológushoz fordulhatunk.
Figyelmeztető tünetek
Ha úgy érezzük, hogy szívünk nem szabályosan ver, akár egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat. "Az esetek jelentős részében nincs szó rendellenességtől, hiszen a stressz, a túlzott kávé- vagy energiaital-fogyasztás, a túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen fontos tisztázni" - hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona.
Ezekben az esetekben a nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra , 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint megszületik a szívritmuszavar diagnózisa és megtalálják a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés: például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással vagy katéteres ablációval.
Forrás: Budai Kardioközpont
