Dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a kivizsgálás jelentőségére világított rá.
A fertőzéses betegség is rizikófaktor lehet
A szakemberek szerint a szervezet immunválasza magyarázhatja, miért lehetnek a fertőzések a kardiovaszkuláris betegségek rizikófaktorai. Ez utóbbi megnevezés alatt minden szív-érrendszeri betegség értendő a szívinfarktustól, a stroke-on át a szívelégtelenségig. Eddig is közismert volt, hogy vannak bizonyos életmódbeli kockázati tényezők, amelyek fokozzák ezek kialakulásának esélyét, ide sorolható többek közt a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás. Vannak ugyanakkor nem életmódbeli rizikófaktorok is, mint az életkor, a nem, a genetikai hajlam.
A Journal of the American Heart Association című szaklap cikke szerint mindezek mellett egyes fertőzések is növelhetik például a stroke és a szívinfarktus rizikóját. A minnesotai egyetem kutatói 1312 olyan személyt vizsgáltak meg, aki szívinfarktuson esett át, és 727 olyat, akinek iszkémiás stroke-ja volt. Kórtörténetüket figyelembe véve kiderült, hogy sokuknál fertőzéses betegség zajlott le maximum 2 évvel a kardiovaszkuláris esemény előtt. A leggyakoribb fertőzés a tüdőgyulladás , a légúti- és a húgyúti fertőzések voltak. Az infarktuson átesett betegek 37 százalékánál a fertőzést követő 3 hónapon belül alakult ki a szívprobléma, a stroke-ot átélő pácienseknél ez az arány 30 százalék volt. Az is kiderült, hogy a fertőzés utáni 2 hét a legkockázatosabb ebből a szempontból, különösen, ha kórházi kezelésre is szorult egy beteg.
Mi lehet az összefüggés?
Az összefüggések pontos feltárása még folyamatban van, de a kutatók szerint az immunrendszer működésében keresendő a megfejtés. Védekezőrendszerünk ugyanis fertőzések esetén több fehérvérsejtet és kis vérsejtecskéket, úgynevezett vérlemezkét kezd termelni. Egészséges szervezet esetében a vérlemezkék feladata, hogy "megragasszák" a sérült ereket, például egy vágás esetén. Ugyanakkor ha túl sok van belőlük, akkor "összeragadhatnak", amitől megnő a vérrögök kialakulásának kockázata. Tehát a fertőzések arra ösztönözhetik a szervezetet, hogy felborítva a normális egyensúlyt, a vérben elinduljon egyfajta vérrögképződési folyamat. Ez pedig akár szívinfarktust vagy stroke-ot is eredményezhet.
Mit tehetünk?
"A kutatás eredményei további vizsgálatokat tesznek szükségessé, de annyi mindenesetre leszűrhető belőle, hogy azokat a fertőzéseket, amelyeknél van lehetőség a megelőzésre, valóban érdemes megelőzni" - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona.
"Ezért lehetnek fontosak a védőoltások az idősebbeknek és azoknak, akik valamilyen alapbetegséggel küzdenek. Ugyanakkor a kardiológiai szűrések önmagukban is számos kockázati tényezőre fényt deríthetnek, így a veszélyeztetettebb személyeknek érdemes akár tünetek nélkül is évente egy komplex vizsgálatsorozatot elvégeztetniük. A rizikócsoportba sorolandók a középkorú, stresszes életet élő személyek, azok, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, dohányoznak, korábban koszorúér betegségük volt, és akiknél a családban öröklődnek a szív-érrendszeri betegségek és/vagy a cukorbetegség. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy ma már egy vérvizsgálattal elérhető a trombózishajlam genetikai szűrése, és a kardiológiai kivizsgáláson túl nagy segítséget jelenthet a megelőzésben az életmódorvoslás is."
