Tüdőtágulatról akkor beszélünk, ha a tüdőben a léghólyagocskák egybeszakadoznak, ezáltal a tüdő szövete tönkremegy, az egységnyi légzőfelület lecsökken. Kialakulása a krónikus obstriktív tüdőbetegséggel hozható összefüggésbe, a röviden COPD-nek is hívott betegségben szenvedők mintegy harmadánál jelentkezik. Nagyobb arányban érinti a férfiakat, mint a nőket, de a dohányosok körében a nemek aránya kiegyenlítettebb - ennek oka, hogy a COPD tízből kilenc esetben dohányosoknál alakul ki. Tüdőtágulatot okozhat továbbá az alfa-1-antitripszin (AAT) nevű enzim hiánya is, amely nélkül a tripszin nevű enzim súlyosan károsíthatja a tüdő szöveteit. Ez utóbbi előfordulása jóval ritkább, nagyjából kétezer emberből egyet érinthet.
Légzési rokkantság alakulhat ki
A betegség szűnni nem akaró, száraz köhögéssel jelentkezik, a páciens terhelhetősége jelentősen lecsökken, sűrűn kapkodja a levegőt és tüdőproblémája egyre súlyosabbá válik. A tüdőtágulat mellett legtöbb esetben hörgőszűkülettől is szenvednek a COPD-s betegeknek, ami miatt a levegőt nehezebben tudják kifújni.
Az érintettek az oxigénhiány miatt légzési rokkantak lesznek, rendszeres otthoni oxigénkezelést igényelnek. Légzésfunkciójuk, így terhelhetőségük is folyamatosan romlik, egy idő után már az ágyból sem tudnak kikelni, és csak oxigénpalackkal juttathatnak megfelelő mennyiségű levegőt a tüdejükbe.
Jelenleg csak tüneti kezelés létezik a tüdőtágulatra, melynek célja a betegség progressziójának lassítása és a légzés megkönnyítése. Segíthet a tüdőtranszplantáció is, ezt a műtétet azonban csak kis számban hajtják végre Magyarországon, azt is elsősorban a 65 év alatti, súlyos állapotú COPD-s betegeken . A kezelést segíti, ha a páciens elhagyja a cigarettát, de persze a betegség kialakulásának szempontjából az lenne az ideális, hogyha soha nem is gyújtott volna rá. A dohányzás ugyanis első számú rizikófaktor a COPD és a tüdőtágulat kialakulásában egyaránt.
