Nagyjából tíz-húszezer munkavállalót érinthet az adószabályok szigorítása csak az egészségügyben, akik szeptembertől már nem adhatnak számlát vállalkozásnak, kórháznak. A Népszava cikke szerint elsősorban az ápolás, a radiológiai távleletezés, a szakrendelések, valamint az orvosi ügyeletek ellátása lehet az adószigorítás kárvallottja, az itt dolgozók ugyanis a munkaidejükön felül nem tudnak majd plusz bevételeket jelentő munkákat vállalni.
Még többen hagyják majd ott a betegágyakat
A Magyar Orvosi Kamara kedden még a parlamenti szavazás előtt közleményben is felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy a kata-szabályok módosítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon. S mindez veszélyezteti az ellátás biztonságát.
„Ha a kata-szigorítást nem követi érdemi bérrendezés a szakdolgozói körben, akkor még annyian sem fognak betegágy melletti munkát vállalni, mint ma” – nyilatkozta a Népszavának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Ha egy nővérnek a másod-, harmadálláshoz az eddigi katás vállalkozásából ki kell lépnie, akkor a munkaadójának 13,5 százalékkal, azaz a szociális hozzájárulási adóval máris nő a bérköltsége, a dolgozónak pedig 35 százalékkal az adóterhe. Ez önmagában jelentősen drágítja a munkaerőt az intézmények számára. A katával eddig munkát vállalók is mondhatják azt, hogy így már nem éri meg a szabadidejük terhére pluszfeladatot vállalni a rendszerben.
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke szerint a kis keresetű egzisztenciákat sújtja majd leginkább a változás. Akiknek a bevétele nem több havi félmilliónál, azoknál 60 százalékos adóemeléssel jár a kata-ból való kényszerű kilépés – mondta a lapnak a szakember.
