A testmagasságot számos tényező befolyásolja. A legfőbb szerepe ebben is a genetikának van: a magasabb szülőknek általában magasabb gyerekeik vannak. A génkészletünk mellett azonban más paraméterek is befolyásolják, ki mekkorára nő – írja a Live Science.
Genetika
Annak meghatározása, hogy konkrétan mely gének felelnek ezért, bonyolult, a magasság meghatározásában ugyanis több gén is szerepet játszik. A nemi kromoszómák vizsgálatakor kiderült, hogy több Y-kromoszóma nagyobb hatással volt a magasságra, mint a több X-kromoszóma. Általánosságban tehát elmondható, hogy a plusz Y-kromoszómával rendelkezők általában magasabbak, mint a plusz X-kromoszómával rendelkezők, vagyis a férfiak nagyobbra nőnek.
Hormonok
A nemi kromoszómák hatással vannak a hormontermelésre, így a tesztoszteronra is, amelyet a férfi és a női szervezet egyaránt termel, a férfiak persze nagyobb dózisban. Ez pedig befolyásolja a növekedést ugyanúgy, ahogy a tesztoszteron felelős az olyan tipikusan férfi jellemzők kialakulásáért is, mint a mélyebb hang vagy a több testszőrzet.
A tesztoszteron mellett az ösztrogén hormonnak is fontos szerepe van a végleges testmagasságban, ez ugyanis a csontok növekedéséért is felel. Az ösztrogéntermelés pubertáskorban hamarabb tetőzik a lányoknál, mint a fiúknál, ez is okozza, hogy a fiúk tovább, így magasabbra is nőnek.
A nemi mellett más hormonok – például maga a növekedési hormon – is hozzájárulnak a végleges testmagasság eléréséhez. Ez az agyalapi mirigyben termelődik, és a pubertáskorban éri el a csúcspontját.
Környezet
A genetikán és a hormonokon túl a környezet is befolyásolja, ki mekkorára nő. Szerepet játszik egyebek mellett a táplálkozás és az éghajlat is. Mint ahogy arról például korábban beszámoltunk: a férfiak közül a hollandok, a nők közül pedig a dánok a legmagasabbak az OECD-országok (tizennyolc európai ország, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada) lakosai közül.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: