Ahogy mondani szokták, együtt van a hely, az idő, az alkalom. A kismama képes szoptatni, megfelelő a tejmennyiség, azaz minden tökéletes, mégis vannak dolgok, amelyeket meg kell tanulni ahhoz, hogy a szoptatás valódi öröme és haszna megszülessen.
A bölcsőtartás
Az úgynevezett bölcsőtartás a legtöbbször alkalmazott szoptatási testhelyzet. Nagyon egyszerű, bárhol alkalmazható, de ügyelni kell, hogy valóban megfelelő legyen.
Ha kisbabáját bölcsőtartásban szoptatja, figyeljen arra, hogy a kicsi teste mindenkor a lehető legnagyobb felületen az ön testéhez simuljon.
A leggyakoribb hibák:
- ha az anyuka a mellét úgynevezett cigarettatartással nyújtja a babának, összecsippentve a bimbót mutató és középső ujja között,
- ha az ujjai túl közel vannak a mellbimbóhoz,
- ha a mellét "belegyömöszöli" a kisbaba szájába, ahelyett, hogy hagyná, a kicsi megérintse azt, felfedezze, megtalálja, és ha ez bekövetkezik, akkor húzná magához a csecsemőt,
- ha a kisbaba az oldalán fekszik, de a hasa nem érinti az édesanya hasát, a popsija pedig túl messze, vagy túlságosan lent van,
- ha a kisbaba a hátán fekszik az édesanya ölében, s el kell fordítania a fejét ahhoz, hogy szopni és nyelni tudjon,
- ha a kisbaba mindkét keze felfelé mutat - a helyes testtartás az, amikor az egyik keze a mell alatt, a másik pedig fölötte van,
- ha az édesanya a kezével tartja a csecsemő fejét,
- ha a kisbabának oldalra kell fordítania a fejét.
Hogyan csináljuk?
Haladjunk lépésről lépésre! A kismama üljön le kényelmesen, ha lehet, akkor helyezzen például egy puha gurigát a térde alá, bal karja alá pedig egy kispárnát, hogy megtámaszthassa a testét. Nem árt az sem, ha a háta mögé is egy kispárnát tesz, ezzel biztosíthatja, hogy a nagyobb csecsemő lábának is elegendő hely jusson.
Figyelje meg, hogyan tartja a kisbaba legjobban a fejét. Mutatóujjával a baba jobb füle mögé, a hüvelykujjal a bal fül mögé nyúlva a kéz ívében fekszik a kis fej a legjobban. Ha a babát a nyakánál fogva tartja, az a cse-csemőnek rendkívül kellemetlen.
Ahhoz hogy a pici optimálisan hajoljon a mellre, a leghelyesebb, ha a fejét gyengéden irányítja a mellhez, anélkül, hogy erős nyomást gyakorolna a babára.
A fekve szoptatás különösen előnyös, ha az édesanya végre ki szeretné magát pihenni, sok kismama számolt be arról, hogy el is aludt ebben a testhelyzetben, miközben csecsemője békésen táplálkozott.
Az ebben a testhelyzetben elkövetett leggyakoribb hibák:
- ha a mama kényelmetlenül fekszik,
- ha a kisbabát nem támasztja megfelelően,
- ha a kisbaba feje a mellhez képest túlságosan fenn, vagy lenn van,
- ha a kisbaba túlságosan távol fekszik a kismama testétől.
A legfontosabb teendők
Az első időszakban az édesanya tartsa kisbabáját állandóan magánál. Ez által ismerheti meg legjobban jelzéseit, amelyekre azonnal "válaszolni" is tud. Kialakul az összhang, az egymás tökéletes megértése. Az édesanya felismeri, mikor lesz éhes a csecsemő, s már az első jelzésnél a mellére vonhatja őt. Fontos, hogy olyan gyakran szoptasson, amennyire ez lehetséges, ha a csecsemő igényli, akkor 24 óra alatt akár nyolc vagy tizenkét alkalommal is.
Gyengéd ölelés
Amikor a mellére vonja a babát, sose tegye ezt direkt módon. Előtte simogassa meg a pici testét, készítse fel az "akcióra", s amikor látja, érzi, hogy a baba már keresi a mellet, akkor húzza gyengéden magához.
Mindig figyeljen arra, hogy a csecsemő a lehető legszorosabb testi kontaktusba kerüljön, ez biztonságos érzést ad a babának, s csakis a táplálkozásra összpontosíthat. A szoptatás ideje alatt - úgy tízpercenként - váltson mellet, de figyeljen arra, hogy az áthelyezés gyengéd legyen.
S még egy jó tanács: a szoptatós mamáknál a mell nem a nőiesség szimbóluma. Másféleképpen kell gondozni. Ha csak lehet, ne hordjon a kismama melltartót, engedje, hogy melle szabadon szellőzzön, mellbimbóját tartsa tisztán. IX.évf./12.sz.
