A beteg gyakran érdeklődik az iránt, hogy éhgyomorra vagy étkezés után szedje-e be a gyógyszerét - egyébként jogos a kérdés, hisz az üres gyomorból számos gyógyszer gyorsabban szívódik fel, ugyanakkor jobban is károsítja annak nyálkahártyáját. Arra viszont ritkábban kérdeznek rá, hogy az újonnan felírt tabletta nem befolyásolja-e a többi, régóta szedett szereinek a hatását. Pedig befolyásolhatja, pró és kontra egyaránt.
Néhány példa: számos antibiotikum és epilepszia elleni szer csökkenti bizonyos fogamzásgátlók hatékonyságát, nem várt meglepetést okozva a családnak. Vannak olyan, cukorbetegség elleni szerek, amelyek a fájdalomcsillapítókkal együtt szedve fokozzák egymás hatását. Logikus, hogy a vízhajtók és a hashajtók együttesen könnyebben felboríthatják a szervezet só- és vízháztartását. Hogy konkrét példákat is hozzunk, a theophyllintartalmú, asztmára adott gyógyszer kölcsönhatásba léphet savlekötőkkel, antibiotikumokkal, vízhajtókkal és egy sor másfajta anyaggal. Mivel a theophyllin iránt egyébként is nagyok az egyéni érzékenységi eltérések, a több szert szedőnél nem hálás feladat kitalálni, mi a "hat" - vagy éppen a "mellékhat". Szívbetegek, szívműtéten átesettek gyakran kényszerülnek véralvadásgátló folyamatos szedésére. Egyes gyulladásgátlók és antibiotikumok fokozzák, altatók és nyugtatók viszont csökkentik a hatását. Az előbbi trombózis-, az utóbbi vérzésveszélylyel jár.
Kérdezze meg erről is a gyógyszerészét - még inkább az orvosát. Ja igen, és olvassa el a betegtájékoztatót, mert az a gyógyszerkölcsönhatásokra is kitér.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: