A petevezeték egy olyan szerv, amelyen keresztül a petesejt eljut a méh üregéig, és ahol lehetősége van a spermiumnak megtermékenyíteni is azt. Ha viszont valamilyen ok miatt ez a vezeték elzáródik, akkor az érett petesejt nem tud eljutni a méhbe, ez pedig gyakorlatilag ellehetetleníti a teherbeesést.
A teherbe esésnek 3 feltétele van: a nő egészséges peteérése, a férfi egészséges spermája, valamint ennek a kettőnek a találkozása. Az összes meddőségi vizsgálat azt járja körbe, hogy ezek a feltételek teljesülnek-e. A meddőségi kivizsgálás mindig algoritmus szerint működik, amely a helyzethez és a kötelező előírásokhoz alkalmazkodik. Ez általában az alapvizsgálatokkal kezdődik, például laborvizsgálattal, tenyésztéssel és ultrahangvizsgálattal. Amennyiben sehol sem találnak semmiféle komoly eltérést, amely akadályozhatná a fogantatást, akkor az algoritmus egy bizonyos pontján következhet a petevezeték-átjárhatósági vizsgálat – magyarázta dr. Fülöp Viktor, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica nőgyógyász-endokrinológus szakorvosa.
Tévhitek a fogantatás körül
A szakértő szerint sok félreértés és tévhit van a fogantatás, valamint a női reproduktív működés körül. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ha valakinek nem működik például a jobb petevezetője, de megvan mindkét petefészke, akkor, ha a jobb petefészekben érik egy petesejt, akkor az az adott ciklusban nem eredményezhet fogantatást. Ez így azonban nem igaz, ugyanis a petefészkek nem felváltva működnek, a szervezetben nem szabályosan váltakozik a jobb és a bal oldal. Ha viszont az egyik hónapról ilyen tévedés miatt lemond valaki, és nem is próbálkozik a teherbe eséssel, akkor csak magától veszi el az esélyt – hangsúlyozza Fülöp doktor.
„A méh két oldalán helyezkedik el a két petevezető, és a kettő közt vannak a petefészkek. Amikor valamelyikből "kipottyan" az aktuálisan megrepedt tüszőből a petesejt a folyadékkal együtt, az levándorol a méh mögötti tasakba, a Douglas-féle tasakba. Ez a hasüreg legmélyebb pontja. Ebbe a lóg bele a petevezető vége, amely egy "csáp" segítségével tudja felszívni a petesejtet. Vagyis mindegy, hogy jobb vagy bal oldalon érik meg a petesejt, hiszen ugyanabba a tasakba fog lepottyanni és az éppen működő petevezető majd onnan szívja fel. Maga a megtermékenyítés a petevezető "szivattyús" részénél történik. A már megtermékenyült petesejt elkezd osztódni és ezzel egyidőben utazni. Itt tehát fontos látni, hogy nem elég, hogy valakinek átjárható a petevezetője, de annak működnie is kell. Ugyanis, ha nem működik, hiába termékenyül meg a petesejt, nem tud továbbjutni, és létrejön a méhen kívüli terhesség. Ezt a működési funkciót az átjárhatósági vizsgálattal és más vizsgálatokkal sem lehet ellenőrizni. Vagyis, ha a petevezető átjárhatósági vizsgálatból az derül ki, hogy minden rendben, az "csak" annyit jelent, hogy szabad az út, de ez nem egyenlő azzal, hogy működik is a rendszer” – magyarázta a nőgyógyász.
A folyamat előrehaladásával végül a megtermékenyített petesejt eljut a méhüregbe és ott beágyazódik – ez 3-5 nap alatt megy végbe. Ez tehát nem azonnal történik, így az is csak egy tévhit, hogy megkönnyíti a teherbe esést, ha együttlét után gyertyaállásba helyezkedik a nő. A petesejtnek ugyanis a legmélyebb pontig, a tasakig kell eljutnia, a gyertyaállás pedig pont megnehezítené az eljutását oda, ha ez számítana – mutatott rá Fülöp doktor.
Miért záródhat el a petevezeték?
Az alábbi okok akadályozhatják az átjárhatóságot (a teljesség igénye nélkül):
- előzetesen lezajlott hasi műtétek okozta összenövések,
- kismedencei gyulladás vagy fertőzés miatti összeszűkülés,
- méhüregben kialakuló polip vagy bármilyen egyéb fizikai elváltozás.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a petevezeték-elzáródás önmagában nem okoz fájdalmat vagy bármilyen más tünetet (ez legfeljebb a mögötte álló ok következménye lehet), így sokan csak a kivizsgálás során szembesülnek a helyzettel.
Hogyan mutatható ki a petevezeték-elzáródás?
A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik. Az, hogy melyikre van szükség, attól függ, pontosan mit is szeretnének ellenőrizni, illetve van-e egyéb probléma, amelyet vizsgálni kell. A kivizsgálás lehetőségei az alábbiak:
- HyCoSy, vagyis hysterosalpingo-contrast sonography: ambulánsan is elvégezhető, kíméletes, pontos eljárás, sugárterhelés nélkül, amely során a kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal követik.
- Az előbbit gyakran kombinálják sófeltöltéses ultrahang-vizsgálattal (SIS) is. Ilyenkor sóoldattal nézik meg, van-e összenövés, polip vagy más eltérés a méhüregben. Erre általában előzőleg már van gyanú.
- A méhüregi eltérések ma már 4D-ultrahanggal is jól láthatóak lehetnek, tehát ha felmerül a gyanú, érdemes először ezt elvégezni a szakember szerint.
- LSK, vagyis laparoszkópia: a hastükrözés az endoszkópos eljárások közé tartozik, amelyet altatásban végeznek. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket ejtenek, amelyeken keresztül bejuttatják a száloptikát. Ez egy diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A műtéti eljárás során, a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek be, amely feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik. Az petevezeték-átjárhatósági vizsgálaton kívül a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni és gyógyítani lehet a laparoszkópiás eljárással. Ha csak diagnosztikára használják, a műtét egynapos kórházi bennfekvést igényel. Ha viszont beavatkozás is történik, az már többnapos kórházi tartózkodást igényelhet.
- A gold standard eljárás magában foglalja a hiszteroszkópiát (vagyis a méhtükrözést), a hastükrözést és a laparoszkópos átjárhatósági vizsgálatot is.
- Régebben használatos volt a HSG, vagyis hysterosalpingographia is. Ez egy nem túl korszerű eljárás, amely során kontrasztanyagot fecskendeztek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követték.
Mit lehet tenni petevezeték-elzáródás esetén?
Ha bebizonyosodik, hogy a petevezető elzáródott, bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra, ám legtöbbször – ha mindkét petevezető elzáródott – a lombikprogram javasolt. A jelenlegi szakmai hozzáállás szerint a nem működő petevezetőt el kell távolítani, mivel potenciális problémaforrás a méhen kívüli terhesség kockázata miatt. „Amennyiben marad egy működő vezeték, akkor lehet próbálkozni a fogantatással, de ha egyik sem működik, a lombik program lehet a megoldás” – szögezte le Fülöp doktor.
