A két petefészket a méhhel összekötő páros szerv a petevezeték. A ciklus során, miután már megérett a petesejt és bekövetkezett a tüszőrepedés, a megtermékenyítésre váró petesejt ezen keresztül halad a méh ürege felé. A spermium gyakran már a petevezetőben megtermékenyíti a petesejtet, amely pár napig még tovább vándorol, míg végül beágyazódik a méh nyálkahártyájába.
Amennyiben a petevezetékben az átjárhatóságot valami akadályozza, úgy a spermiumok nem képesek felhatolni, a petesejt pedig nem jut el a méhbe - ezzel fizikai akadályt állítva a terhesség létrejöttének. Ha be is következik a megtermékenyítés, de a beágyazódás a petevezetőben történik, akkor egy életveszélyes állapot, úgynevezett méhen kívüli terhesség jöhet létre.
Gyakoribb, mint azt sokan gondolják
A teherbeesési nehézségek hátterében rendszerint valamilyen hormonális zavart lehet sejteni, ám csaknem ugyanolyan gyakori a petevezeték-elzáródás is, így a meddőségi kivizsgálás során ennek ellenőrzése úgyszintén rendkívül fontos. Hogy miért is keletkezik akadály, annak több oka is lehet, kezdve a gyulladással a fertőzésen át egészen az endometriózisig. Mivel tüneteket jellemzően nem produkál a probléma, ezért sokan nem is tudnak a zavarról, és csak a vizsgálat során derül rá fény.
A petevezeték-elzáródás diagnózisa
A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik, amelyek gyakran nem csupán diagnosztikus, de terápiás jellegűek is egyszerre. Alkalmaznak ultrahanggal, röntgennel történő eljárásokat, méhtükrözést, valamint hastükrözéses vizsgálatokat egyaránt. Hogy az egyes esetekben melyikre van szükség, mindig attól függ, pontosan mit is szeretnének ellenőrizni, illetve hogy van-e egyéb problémája a betegnek.
Hiszteroszalpingográfia (HSG): egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját röntgennel követik. A vizsgálat nagyjából 10 percet vesz igénybe, majd néhány órás kórházi megfigyelést tesz szükségessé. A petevezeték elzáródása mellett fény derülhet például miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is. Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszűnteti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken. Ez a vizsgálat a petefészkek sugárterhelésével is jár, ma már nem korszerű.
HyCoSy: az előbbinél jóval kedveltebb eljárás, hiszen ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. A kontrasztanyag útját hüvelyi ultrahanggal nézik, és ha a nyomás során nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. A beavatkozás során a méh üregében lévő elváltozásokra is fény derülhet, és - akárcsak a HSG-nél - a kontrasztanyag távozása megszüntetheti az elzáródást.
Laparoszkópia (LSK): az endoszkópos eljárások közé tartozó hastükrözést altatásban végzik. A nőgyógyászati nagyműtétek egyre jelentősebb része ezzel a technikával zajlik. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket végeznek, a száloptikát ezen keresztül juttatják be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A műtéti eljárás során a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek, ami feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik. (Ezt a kamerán keresztül tökéletesen lehet látni). Az LSK során a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni és gyógyítani is lehet, legyen szó akár endometriózisról, cisztákról, miómákról, esetleg összenövésekről. A műtét egynapos kórházi bennfekvést igényel, a műtét másnapján a páciens hazabocsájtható.
Hiszteroszkópia (HSK): a méhtükrözés során elsősorban a méh üregét vizsgálják. Ehhez feltöltik a méh üregét, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárás során vizsgálható a méhkürtök eredése, illetve a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk. A hagyományos vizsgálat rövid altatásban, szintén endoszkóppal történik, és ha a szakember a méh üregében eltérést talál, akkor azt helyben orvosolni is tudja. A páciens még aznap hazamehet. Érdemes megemlíteni, hogy a HSK és az LSK egy ülésben is elvégezhető, ezt hívják hiszterolaparoszkópiának.
Mi a teendő az elzáródott petevezetékkel?
Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elmondta, hogy amennyiben elzáródott az egyik vagy mindkét petevezeték, maga a vizsgálat pedig nem hozott pozitív változást ebben, úgy bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra, ám legtöbbször, ha mindkét petevezető elzáródott, in vitro fertilizáció, azaz mesterséges megtermékenyítés javasolt.
