Tudósok egyre közelebb kerülnek az agyi betegségek őssejtes kezeléséhez, miután a Parkinson-kór tüneteit produkáló majmok állapota idegi őssejtek egyszeri beadásától sokat javult.
A kutatás során afrikai cerkófoknál először is létre kellett hozni a Parkinson-kór tüneteit. Ehhez olyan vegyszert injekcióztak a majmokba, melyek károsítják a - többek közt a mozgás irányításáért felelős - dopamin nevű idegi ingerületátvivő anyagot termelő idegsejteket. Ennek hatására az állatok képtelenekké váltak önálló táplálkozásra és járásra, néha teljesen mozdulatlanokká váltak, máskor pedig kontrollálhatatlanul remegtek. Ezután a majmok agyába 13 hetes, elvetélt emberi magzatokból kivont idegi őssejteket adtak be. Egy hónappal később a majmoknál jelentős javulást tapasztaltak a kutatók: ismét tudtak állni, járni és enni, a remegés is eltűnt, tehát gyakorlatilag újra képessé váltak az önálló életre. Igaz, négy hónappal később elkezdett romlani az állapotuk, valószínűleg azért, mert immunrendszerük megtámadta az idegen sejteket. Ennek ellenére az őssejtekkel kezelt majmok még mindig egészségesebbek voltak, mint a kezelésben nem részesülő társaik.
A boncolás során kiderült, hogy a beültetett sejtek szétszóródtak az agyban azokon a területeken, ahol dopamin termelődik. Ám a várakozásokkal ellentétben nem a sérült sejtek helyett kezdtek működni, hanem megóvták őket a további károsodástól, sőt, valamelyest gyógyították is őket. Ez teljesen új megvilágításba helyezheti az őssejtek alkalmazásának lehetőségeit, hiszen a kísérlet szerint segítségükkel meg lehet menteni a sérült sejteket. A páciensek saját, az agyi hálózatba már bekapcsolódott sejtjeit pedig sokkal célszerűbb megvédeni, mint elérni, hogy a beinjekciózott őssejtek idegsejtekké alakuljanak és összekapcsolódjanak a meglevő neuronokkal.
A kutatócsoport jelenleg azon dolgozik, hogy az őssejtes kezelés kedvező hatásait az immunrendszer letompításával - így a beültetett sejtek kilökődésének meggátlásával - és ismételt őssejt-beinjekciózásokkal tartósabbá tegye.
