Nem elég, hogy egy endometriózisban szenvedő nő, várhatóan élete végéig küzd a megbetegedéssel, az eredmények alapján a szervezete nagyobb valószínűséggel szenvedhet szívbetegségben vagy agyi érellátási zavarban.
Egy új szempont a nőgyógyászati betegségek vizsgálatában
A krónikus gyulladás, a hormonális egyensúlyhiány és az anyagcsere-problémák (például az inzulinrezisztencia is), hozzájárulhatnak a kockázathoz, állítják a tanulmány készítői. Az Euronews számolt be a legújabb kutatási eredményekről.
A kutatók 28 tudományos vizsgálatot tekintettek át, több mint 3 millió személy bevonásával. Olyan nőgyógyászati rendellenességekre fókuszáltak, mint az endometriózis, a policisztás ovárium szindróma (PCOS), a fájdalmas menstruációs időszakok (diszmenorrhoea) és a szabálytalan menstruációs ciklusok.
„Megvizsgáltuk a nőgyógyászati rendellenességek és a szív- és érrendszeri betegségek közötti lehetséges összefüggést, mivel a szívbetegség továbbra is elsődleges halálok világszerte, és annak megértése, hogy az ilyen állapotokban szenvedők ki vannak-e téve a fokozott veszélynek, fontos része a preventív egészségügyi kockázatelemzéseknek” – mondta Mathew Leonardi, a kanadai McMaster Egyetem adjunktusa és a tanulmány egyik szerzője.
A következtetés ugyan riasztó, de a megelőzésre hívja fel a figyelmet
A Heart folyóiratban megjelent eredmények szerint azoknál az embereknél, akiknél legalább egy nőgyógyászati rendellenesség fennállt, 28 százalékkal nagyobb volt a szív- és érrendszeri vagy cerebrovaszkuláris (agyi vérellátás eredetű) betegségek kockázata.
A megnövekedett kockázat különösen az endometriózisban vagy PCOS-ben szenvedőknél volt figyelemre méltó. „Egy másik érdekes megállapítás az volt, hogy egyes tanulmányokban ez a megnövekedett kockázat viszonylag korán megnyilvánult, ami arra utal, hogy a korai beavatkozás vagy monitorozás hosszú távon változást hozhat” – mondta Leonardi.
A tanulmány „a növekvő bizonyítékok sorához” hozzáteszi, hogy a nem rosszindulatú nőgyógyászati betegségek „nemcsak lokális egészségügyi problémák, hanem szisztémás hatásokkal is járhatnak”, amelyek növelhetik a szív- és érrendszeri, valamint az agyi érrendszeri betegségek kockázatát – mondta Dr. Rachel Bond kardiológus, aki nem vett részt a tanulmányban.
A krónikus, alacsony fokú gyulladás, a hormonális egyensúlyhiány és az anyagcsere-problémák, például az inzulinrezisztencia, egyértelműen szerepet játszhatnak a különböző állapotok összekapcsolásában, mondták a szakértők. „Ezek a mechanizmusok valószínűleg átfedésben vannak és erősítik egymást, rávilágítva a nőgyógyászati és a szív- és érrendszeri egészség összekapcsolásának összetettségére” – mondta Leonardi.
Ez igaz az Európai Unió országaiban is, ahol ezek a betegségek a nők halálozásának 43 százalékát, a férfiak halálozásának 36 százalékát teszik ki. „A lényeg az, hogy legyünk proaktívak – de ne ijedjünk meg” – mondta Leonardi, és azt tanácsolta a nőgyógyászati rendellenességekben szenvedő betegeknek, hogy legyenek éberek a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel, például a vérnyomással, a koleszterinszinttel és a testsúllyal kapcsolatban. Lehet, hogy gyakoribb vagy korábbi szűréseket szeretnének megbeszélni az orvosukkal, különösen akkor, ha hosszú távú hormonkezelésben részesülnek, vagy műtéti beavatkozásokon estek át” – tette hozzá, megemlítve a szív egészségét szolgáló szokásokat is, vagyis a rendszeres testmozgást, a kiegyensúlyozott étrendet és a stresszkezelést.
„A klinikusoknak integráltabb megközelítést kellene alkalmazniuk a nem rosszindulatú nőgyógyászati rendellenességekkel küzdő nők ellátásában, beépítve a szív- és érrendszeri kockázatértékelési és megelőzési stratégiákat a rutinszerű nőgyógyászati ellátásba” – tette hozzá Bond.
