000-ben, egy fiatal angol nő tragikus halála után, aki Ausztráliából tért haza repülőgépen, és útközben tüdőembóliát kapott, döntött úgy az Egészségügyi Világszervezet, hogy szakértők nemzetközi munkacsoportja fogja megvizsgálni a kérdést:
Mekkora kockázatot jelent egy hosszabb repülőúton a tüdőembólia vagy a mélyvénás trombózis kialakulása?
A válasz: a kockázat valós, bár valójában alacsony - 1000 utasból 3 lehet érintett, minden korosztályt egy kalap alá véve, de a 40 év alattiak körében a kockázat sokkal kisebb: 3000-ből 1 fő lehet érintett.
Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik öröklötten trombózisra hajlamosak, az idősek, a túlsúlyosak, a nagyon magas és a nagyon alacsony személyek, azok, akik keringési betegségben szenvednek, akik daganatos betegség miatt kezelés alatt állnak, a nemrég műtöttek, az orális fogamzásgátlót szedő vagy hormonterápián levő nők, a terhes kismamák és azok a kismamák, akik nemrég szültek.
Viszont a kutatások szerint nem jelent nagyobb kockázatot - trombózis és embólia kialakulása szempontjából - repülőgépen utazni, mint vonaton, autóbuszon vagy személyautóban.
Ugyanis ha négy órán át egyfolytában mozdulatlanul ül valaki, ugyanakkora a trombózis-veszély, bármilyen járműben utazik.
Viszont ha valaki egy hónapon belül többször is utazik repülőgépen, megnő a kockázata, mert az utazás után négy hétig tart, mire a mozdulatlanság miatti keringés-stagnálás hatása elmúlik - mutatott rá az egyik kutatás.
Újabb kutatási programot indít az Egészségügyi Világszervezet a probléma kivédésének megtalálására. Bár az már ma is közismert, hogy a lábfej és a talp bokából történő föl-le mozgatása alkalmas módszer a kockázat csökkentésére. Természetesen a séta is, amikor mód van rá.
A legfontosabb azonban, hogy tudatosítsuk: a hosszasan utazók - bármilyen járműben utaznak is - egyformán kockázatnak vannak kitéve, és egyformán szükségük van a probléma megelőzésére. (Science Daily)
fuggetlen.hu
(2007.07.26. 10:39)
