Mai ismereteink szerint szinte minden méhnyakrákos megbetegedésért a HPV egyes törzsei tehetők felelőssé, de ugyancsak állhat ez a víruscsalád egyéb rosszindulatú daganatos betegségek és szemölcsök megjelenésének hátterében. A Magyarországon is alkalmazott védőoltások a legveszélyesebb HPV-törzsekkel szemben alakítanak ki védettséget a szervezetben. Mint azt az IFLScience írja, az ismert összefüggések alapján logikus következtetés, hogy a vakcináció révén visszaszorítható az említett rákbetegségek előfordulása, ezáltal világszerte életek millióit lehet megmenteni. A tömeges oltási programok világszerte meg is kezdődtek, amint bebizonyosodott, hogy a vakcina biztonságos és megelőzi a fertőzést. Csakhogy akár évtizedek is eltelhetnek, mire a fertőzés nyomán elindul a kóros elváltozás, így az esetszámok csökkenésére mint igazolásra nem vártak a hatóságok az oltások bevezetésével.
Ezzel együtt a kérdés, miszerint ténylegesen visszaszorítható-e a rákos megbetegedések száma a HPV elleni védőoltás által, továbbra is ugyanúgy aktuális és fontos. Svédországi kutatók dr. Jiayao Lei, a stockholmi Karolinska Intézet szakemberének vezetésével el is végeztek egy nagyszabású összehasonlító elemzést, aminek során a világ különböző részeiről összesen több mint félmillió beoltott és 1,2 millió beoltatlan nő egészségügyi adatait vetették vizsgálat alá. Az így kapott eredmények szerint előbbiek körében 47, utóbbiaknál 94 méhnyakrákos megbetegedés jutott százezer főre vetítve a vizsgált tizenegy éves időszak alatt. Ennek alapján úgy tűnik tehát, hogy a vakcina felére csökkentette a rák kockázatát.
De mit jelent ez mégis a gyakorlatban? Nos, egyfelől az 50 százalékos mutató kétségkívül egy óriási siker, figyelembe véve, hogy mennyire súlyos betegségről beszélünk. Másfelől viszont elmarad attól az eredménytől, amelyet a szakértők általában véve reméltek az oltástól. Dr. Lei mindazonáltal arra is felhívta a figyelmet, hogy azok körében, akiket már 17 éves koruk előtt beoltottak, 88 százalékos esetszámcsökkenést mutattak ki. A jelentős különbség hátterében feltételezhetően az állhat, hogy az idősebb korban oltott nők közül sokakat már az oltás előtt megfertőzött valamelyik veszélyes HPV-törzs.
"Ez az első alkalom, hogy populációs szinten és képesek voltunk kimutatni: a HPV-vakcina nemcsak a méhnyakrákot megelőző sejtszintű változások ellen véd, hanem a tényleges invazív méhnyakrákkal szemben is" - hangsúlyozta a kutatásról kiadott hivatalos közleményben dr. Lei. "Eredményeink erősen alátámasztják a gyermekek és serdülők HPV elleni vakcinációja folytatásának fontosságát a nemzeti oltási programok keretében" - tette hozzá Pär Sparén professzor, ugyancsak a stockholmi intézet kutatója.
A vizsgálatról készült tanulmány a New England Journal of Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg.
