Nem akar még szülni, hölgyem, mert épp a karrierjét építi? Sebaj, fagyasztassa le petesejtjeit! Majd tíz év múlva, negyvenéves korában, mesterségesen megtermékenyítjük, és visszaültetjük tíz évvel fiatalabb, azaz genetikailag kisebb veszélyeket magukban hordozó ivarsejtjeit.
Kissé hideglelős, sci-fi regénybe illő e (persze kitalált) reklámszöveg. Ám a módszer létezik, és Nyugaton csendesen, fű alatt kezdenek is rátérni a "sorozatgyártásra". A tekintélyes New Scientist hosszú cikket szentel a kérdésnek, és morális, etikai problémáival is foglalkozik. Ugyanis elegendő tudományos vizsgálat még nem született, de gyerek már igen: évekkel később felhasznált petesejtekből több száz gyerek jött már a világra. Pedig az Amerikai Reprodukciós Társaság a petesejtfagyasztást ma még kísérleti módszernek minősíti, és nem javasolja általános alkalmazását. Ajánlás ide vagy oda, alkalmazzák. Van rá igény és pénz: egy ilyen beavatkozás kb. tízezer dollárba kerül a tehetősebb pácienseknek.
Orvosi értelemben a módszer kétségtelenül egyre biztonságosabb. Már a 80-as évek végén lefagyasztottak petesejteket, ám a kicsapódott jégkristályok annyira roncsolták a sejtek belsejét, hogy az állatkísérletekben sok kudarccal, születési rendellenességekkel kellett számolni. A módszer a 90-es évek második felében kezdte meg diadalútját, amikor finomodtak a mélyhűtéses technikák. Az igazi áttörést a vitrifikáció, egy ultragyors fagyasztásos eljárás hozta, amelynél a sejten belül a kristályképződésre egyszerűen nem marad idő.
A New York-i Reprodukciós Központból dr. Kuluk Oktay a világ különböző pontjairól bekérte és összehasonlította a fagyasztásos és a hagyományos, friss petesejttel történő mesterséges megtermékenyítés (angol rövidítéssel az IVF) adatait. Kiderült, hogy ma már nincs jelentős különbség a két fogamzási eljárás rizikója között. Ugyanakkor Oktay maga is kiemelte, hogy mivel a legmodernebb ultrafagyasztásos eljárás felhasználásával csupán 60 újszülöttről vannak objektív mutatói, további vizsgálatokra is szükség van.
David Edgar ausztrál tudós szerint pedig még az állatkísérleti stádiumon sem vagyunk túl. Hiába fagyasztották le sikeresen egerek, sőt tehenek, lovak ivarsejtjeit is, a vizsgálatok számát és mélységét tovább kellene fokozni, mielőtt rutinszerűen embereknél is alkalmaznák. Ám ha a módszert biztonságosnak nyilvánítják is, nagy kérdés, hogy kinek ajánlható. Abban mindenki egyetért, hogy ha mondjuk, egy rákkezelésre szoruló fiatal nőnek fagyasztják le a terápia megkezdése előtt a petesejtjeit, a gyógyulást követően természetesen kaphat újabb esélyt a gyerekszülésre.
A fő kérdés az, hogy egészségeseknek is ajánlható-e a módszer. Ellenzői szerint a nőket hamis biztonságérzetbe ringathatja e "mélyhűtött biztonság" - aztán majd verhetik a fejüket a falba, ha lekésik, vagy éppen sikertelenül próbálkoznak konzervált petesejtjeik felhasználásával. Gillien Lockwood midlandi szakember viszont a fogamzásgátló tabletták történetével hozakodott elő. Kezdetben nagy volt a társadalmi felzúdulás a születés mesterséges szabályozása ellen, ma meg milliók életét teszi könnyebbé.
Dr. Forgács Vince reprodukciós szakorvos, a Forgács Intézet vezetője szerint mindenképp megfontolandó előny, hogy csupán egy női ivarsejtet kell(ene) tárolni, nem pedig soksejtes embriót. Ez számos jogi, etikai, sőt valláserkölcsi problémát leegyszerűsít. Nagy gond például, hogy a lombikbébiprogramokban soksejtes embriókat tárolnak. Ezek további sorsa a "tulajdonos" szülők kezében van. Ők meg sok esetben nem nyilatkoznak, esetleg már nem is akarnak tudni az embrióról. Például mert elválnak.
Petesejtjeiről mindenki önállóan rendelkezhet. Mint a férfiak az ondósejtjeikkel, amelyeknek több millió példányából egyébként is egy (néha kettő-három) kerül felhasználásra.
Vajon 20 év múlva hány, mélyhűtött petesejtből született gyerek fog élni a világon?
