Hiába dolgoznának a nők szülés után

Hiába dolgoznának a nők szülés után részmunkaidőben

Ezért nem szülnek a magyar nők A következő nemzeti konzultáció témájáról, a gyermekvállalás ösztönzéséről rendezett konferenciát a TASZ. Kiderült ugyanis, attól, hogy több pénzt raknak a rendszerbe, még nem születik automatikusan több gyerek. A konferenciára meghívták Novák Katalin családügyi államtitkárt, de nem ment el. Pedig hallhatott volna pár fontos okot, ötletet .

Hiába segíthet papíron a részmunkaidő a nőknek visszatérni a munkába szülés után, a dolgozó magyar nőknek csak 6,2 százaléka van részmunkára bejelentve: ez az EU-ban a harmadik legalacsonyabb adat. A magyar férfiak között még kisebb, 2,7 százalékos a részmunkaidősök aránya - pedig akkor még szó sem volt azokról, akik 4 vagy 6 órára vannak bejelentve, de közben napi 8 órát dolgoznak.

A kevés részmunkaidős magyar jelentős része, több mint negyede viszont szeretne többet dolgozni, de nem kap teljes állást. Ez leginkább a férfiak problémája, három magyar részmunkaidőben dolgozó férfi közül egy azért választja ezt a foglalkoztatási formát, mert a másik lehetősége a munkanélküliség - írja cikkében a hvg.hu .

Ezalatt Európában...

Az EU-ban a legjobban Hollandiában működik a részmunkaidő rendszere, ott a nők háromnegyede, a férfiak negyede dolgozik így, de Ausztriában is majdnem minden második nő és tizedik férfi így dolgozik.

Korábbi cikkünkben idéztük Szikra Dorottyát, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársát, aki szerint a magyar állam 100 éve gondolkodik azon, hogyan lehetne növelni a gyermekvállalási kedvet, amihez a nemzetközi szakirodalom amúgy elég jó támpontokat ad. Azok szerint a következő szociálpolitikai intézkedések befolyásolják a 21. században a gyerekvállalást:

• ha elősegítik a nők munkahelyi előremenetelét, elhelyezkedését
• ha magas színvonalú az ellátás, például elérhetőek a bölcsődék
• ha az apák szerepvállalását erősítik