Pár napja született gyermekem a Miskolci Megyei Kórház szülészetén. Sajnos két nap után kiderült, hogy a kialakult sárgasága miatt a koraszülött osztályra át kell szállítani kezelésre. Egyúttal közölték a párommal, hogy háromóránként menjen át a szülészetről (ahogy tud) a kb. 600 méterre lévő osztályra szoptatni a gyermekét. Ez naponta hajnal öt órától kezdődően napi öt alkalom, távolságban pedig összesen hat kilométer. Ez tisztes táv egy egészséges embernek is, nem még egy 2-3 napja szült, varratokkal rendelkező anyának. Ja, és mily szerencsések vagyunk, hogy nem tél van, ezért nem -20 fokban, és térdig érő hóban kell gyalogtúrázni.
Sajnos nem is bírja mindennap a távot teljesíteni - a terhességgondozóban nem erre készítették fel -, így sajnálatunkra a gyermek látja a kárát, kénytelen egy-két anyatejes étkezést kihagyni. Megjegyzem, hogy információm szerint ez szinte minden második kismamánál így van. Ráadásul közölték vele, hogy a szülészeti osztályról ki kell költöznie, ha új beteg érkezik. Igaz, felajánlották neki az anyaszállót.
Meglátásom szerint a kialakult helyzetről nem az ottani orvosok tehetnek. Nem tudom, ezért ki a felelős, nem is az én tisztem ezt eldönteni. De azt biztosan tudom, hogy ha a gyermekemnek vagy édesanyjának bármilyen - a fentiekkel összefüggő - problémája, betegsége lesz, gondolkodás, és mérlegelés nélkül azonnal megteszem a jogi lépéseket. Megjegyezném továbbá, hogy egy kijelölt, ún. súlyponti kórházról van szó, ahol a kórtermekben még mindig balkáni állapotok vannak, és szó szerint szinte mindennap, mindent lopnak a betegektől. Szekrényeken nem működnek a zárak, a kórteremnek sincs kulcsa. Ez asszisztálás a gátlástalan tolvajoknak.
Szívesen venném miniszter asszony véleményét is, akinek ezúton is gratulálok a kinevezéséhez.
(2007.06.01. 10:14)
Kovács Mátyás, Mezőkövesd - Népszabadság
