A sejtek felületén elhelyezkedő ferhérjék működésében rejlik a mozgásra, a szaporodásra való képesség magyarázata.
A daganatsejtek működésének jobb megértése céljából magzati (embrionális) eredetű őssejteket tanulmányozott egy brit tudóscsoport, és arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a sejtek felületén elhelyezkedő ferhérjék működésében rejlik a mozgásra, a szaporodásra való képesség magyarázata, a daganatok burjánzóvá válásának oka - olvasható a manchesteri egyetem (University of Manchester) honlapján.
A kutatókat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogyan képesek a szövetek között mozogni a daganatsejtek , vagyis milyen mechanizmus révén alakulhatnak ki a távoli szerveken a daganat-áttétek.
A legtöbb szöveti (epitéliális) sejt oly szorosan kapcsolódik a környező struktúrához, hogy nem képes mozogni. A sejtek másik csoportjába a mezenchimális sejtek tartoznak, melyek a szó hagyományos értelmében nem képeznek szövetet, mivel nem kapcsolódnak a környezetükhöz. Azt a módosulást, amelynek során a sejtek helyváltoztatásra képessé, azaz mobilissá válnak, az orvosi szaknyelv epitéliális-mezenchimális átalakulásnak nevezi. Az említett jelenséget először az embrió fejlődésének kezdeti szakaszában írták le.
A kutatók megfigyelése szerint az embrionális őssejtek képesek saját maguktól átesni az említett átalakuláshoz hasonló változáson. Elvesztik azokat a sejtfelszíni fehérjéket, melyek a többi sejthez kötik őket, és megjelennek a felszínükön azokhoz a fehérjékhez hasonló képletek, amelyeket a daganatsejteken figyeltek meg. Ezek segítségével már képessé válnak a mozgásra - írta le a csoport tagjainak megfigyelését dr. Chris Ward.
A daganatok sikeres kezeléséhez fontos volna pontosan megismerni, megérteni, hogyan képesek mozogni a daganatsejtek. Ugyanis azon daganatok, amelyeknek sejtjei nem tudnak mozogni, igen ritkán veszélyesek. A daganatoknak az a tulajdonsága jelenti az életet fenyegető veszélyt, hogy belenőnek a szövetekbe, "beszűrik" őket .
A brit kutatócsoport behatóan tanulmányozott egy speciális fehérjét, főként azt a tulajdonságát, amellyel meg tudja akadályozni a sejtek mozgását. Azt tapasztalták, hogy ez a fehérje nemcsak "kiköti", rögzíti a sejteket, hanem egyben gátolja is annak a fehérjének a termelődését, mely viszont másfelől fokozni tudja a sejtek mozgékonyságát. Úgy gondolják, ha sikerülne megfejteni azon folyamatokat, melyek ennek a fehérjének a termelését szabályozzák, hatékony új fegyvert tudnának csatasorba állítani a rosszindulatú daganatok elleni harcban.
A fehérjék jobb megértése segíthet a tumor elleni terápiai lehetőségek kiszélesítésében - olvasható az egyetemi honlapon.
2007-05-30 10:00
Forrás: MTI
