Az orvostudomány mai állása szerint hamarosan megoldható lesz, hogy állati szervekkel tömegesen emberi életeket mentsenek.
Meghívást kaptunk az Élet és Tudomány folyóirat szervezésében megrendezett Wonders Tanulófesztivál tudományetikai vitajátékára, amelynek az Uránia Csillagvizsgáló biztosított helyet. A rendezvény témája az állati szervek emberbe való beültetése, idegen szóval a xenotranszplantáció volt. A vitát a lap főszerkesztője, Gózon Ákos vezette, a szakkérdésekben Igazvölgyi Katalin orvos-biológus nyújtott tájékoztatást és egyben segítséget.
A tévhittel ellentétben nem a majmok, hanem a sertések a legalkalmasabbak erre a célra. A sertés DNS-felépítése korlátozza az állati vírusok emberbe jutását, a szervei mégis a leghasonlóbbak az emberéhez. Jelenleg három lehetőség van a szervátültetésre: emberi donor, állati szervek emberbe ültetése vagy az őssejtek használata.
Az állati szervekre éppen azért volna szükség, mert a transzplantációra várók listája a donorokéhoz képest nagyon hosszú. Magyarországon kevés szó esik a transzplantáció lehetőségeiről, a szervadományozásról. Erre megoldást jelenthetne a külföldön már jól működő donorkártya rendszere. Ez ad igazolást, hogy felajánljuk-e egészséges orgánumainkat mások megmentésére.
A vita alakításában jelentős szerepet kaptak a különböző információs kártyák és történetek. Körbejártuk a témát etikai, erkölcsi és orvosi szempontból. Már az alapkérdésnél kiderült a véleménykülönbség: két társunk mereven elzárkózott mindennemű transzplantációtól. Vitatkoztunk a vér- és szervadományozásról, saját szerveinkkel való rendelkezésről és családtagjaink számára történő adományozásról. Szó esett a transzplantáció távlati lehetőségeiről, pszichológiai hátteréről.
Hangos veszekedés helyett a nyolcfős csoport többsége nyitott volt a xeno-transzplantáció felé, de fontosnak tartottuk, hogy az előnyök túlsúlyban legyenek a kockázatokkal szemben. A vita során mindenki új oldaláról mutatkozhatott be, a komoly téma mindannyiunkból kihozta a felnőttet.
Örültünk, hogy ilyen fontos kérdésekbe avatott be az EU. A beszélgetést ugyanis több európai városban megrendezik, a diákok által kialakított álláspontokat az interneten olvashatják az érdeklődők.
A Die Welt című német napilap online beszámolója szerint egyedül Németországban több mint tízezer páciens vár szervátültetésre, de csak 4500 műtétet tudnak végrehajtani. Ezért a sebészet és az immunológia együttműködését felhasználva a tudósok azon dolgoznak, hogy állatokban olyan szerveket hozzanak létre, amelyek nem lökődnek ki az emberi szervezetből. Járható út lehet, ha nem egész szerveket, hanem kisebb sejtcsoportokat próbálnak átültetni. Emberszabású majmoknál már működött a sertésekből vett szervek átültetése: a páviánok hat hónapig is eléltek disznószívvel, ami a transzplantációk esetében meglehetősen hosszú időnek számít.
Balázs Kata-Hegedűs Ágnes Friedrich Schiller Gimnázium, Pilisvörösvár
