Harmadik alkalommal rendezett konferenciát az OGYEI a perinatális hangulatzavarok témakörében.
A téma népegészségügyi jelentsége nagy, mert a szülés utáni depresszió előfordulása 15-20 százalék, és szövődményei két generációt (anya - család - újszülött) is érintenek. Több vizsgálatban beigazolódott, hogy a szülés utáni depresszió a gyermek fejlődésének legfőbb rizikófaktora. Ezért New Jersey-ben 2006-ban törvényt hoztak, miszerint a szülés körüli időszakban az orvosoknak (családorvos, gyermekorvos, szülész-nőgyógyász) kötelező a depresszió irányába szűrni.
A szülés utáni depresszió felismerése és mielőbbi kezelése mind az anya, mind az újszülött egészségének, testi épségének érdekében alapvető fontosságú.
A megelőzés lenne az elsődleges szempont, és ebben bizonyítottan jó eredményeket hoztak a következők: testmozgás, megfelelő táplálkozás, omega-3-zsírsav.
A kezelést tekintve vannak esetek, amikor gyógyszeres kezelésre is szükség van, megfelelő szakorvosi kompetencia és követés mellett. További kezelési mód a pszichoterápia, fényterápia, és biztató vizsgálatok vannak az omega-3-zsírsavra és az akupunktúrára vonatkozóan.
Jelentős népegészségügyi probléma továbbá, hogy úgy tűnik, a terhességre vállalkozó nők pszichiátriai betegsége önálló rizikófaktor a koraszülés és a kis súlyú újszülött szempontjából, ami a csecsemőhalandóság, illetve különféle betegségek veszélyét rejti.
A pszichiátriai és a szülészeti kutatások egyaránt kiemelten foglalkoznak azzal a fontos kérdéssel, hogyan lehet a várandós anya kiegyensúlyozott lelkiállapotát és a születendő baba egészségét egyaránt fontos szempontként kezelve biztosítani.
Bár egyre több a tudományos eredmény, nem egyértelmű, hogy melyik pszichés probléma, illetve az ezzel kapcsolatosan alkalmazott gyógyszeres kezelés pontosan hogyan befolyásolja a terhesség kimenetelét. Az elmúlt három évben kiemelkedő eredmények születtek; általánosságban az mondható, hogy a gyógyszeres kezelés kevésbé magzatkárosító hatású, mint maga a betegség.
