Az epehólyag-eltávolítás az egyik leggyakoribb hasi műtét.
Az epehólyag a máj alsó felszínén, a két lebeny határán helyezkedik el, a májhoz általában laza kötőszövet rögzíti. Hossza 8-10 cm, űrtartalma 30-60 milliliter. Az epehólyagot a 1-2 cm hosszú epehólyag-vezeték köti össze a közös epevezetővel. A közös epevezető a máj két lebenyéből gyűjtve össze az epét, halad tovább a patkóbélbe, ahol egy körkörös záróizom helyezkedik el. A közös epevezeték bal oldalán fut a máj tápláló verőere, a kettő között és mögött a páratlan zsigeri szervek (belek, lép, hasnyálmirigy) vénás vérét összegyűjtő visszér.
Étkezés hatására az epehólyag összehúzódik, az epevezeték záróizma ellazul és az epe, a hasnyálmirigy emésztőnedvével együtt kerül a patkóbélbe.
Az epekövek keletkezése máig sem tisztázott. Ha a vízben oldhatatlan koleszterin, a lecitin és az epesavak aránya megváltozik, a koleszterin kicsapódik és előbb apró kristályok, egyre növekedve kisebb-nagyobb kövek kialakulásához vezet, ezek a koleszterin-kövek. Bilirubin kövek akkor keletkeznek, ha a vérfesték lebontása jelentősen fokozódik, és a vízben nem oldódó bilirubin áll össze kövek formájába. Kövek képződhetnek akkor is, ha az epehólyag működészavara miatt az epehólyag nem ürül ki megfelelően, a nyálkahártyáról leváló sejteken, esetleg baktériumokon csapódik ki a koleszterin.
Az epehólyag nyálkahártyájában koleszterin rakódhat le, amiből a későbbiekben epekövesség származhat.
A közös epevezetékben is képződhetnek kövek, ezek a kialakulásának oka még kevésbé ismert, de az epeútkövek leggyakrabban az epehólyagból jutnak a közös epevezetőbe, ahol hosszú ideig tünetmentesen növekedhetnek. Az epehólyag-kövesség 5-10%-ában fordul elő epevezeték kövesség is.
Meg kell-e az epekövességet operálni?
Korábban úgy tartották, hogy a tünetmentes, panaszokat nem okozó epekövesség (amit általában véletlenül fedeznek fel más ok miatt végzett ultrahangvizsgálat során) nem jelenti a műtét szükségességét. Ez a megfontolás még abból az időből származik, amikor a műtétnek nagy volt a kockázata és a halálozása. Az aneszteziológia, az intenzív terápia, a műtéti technika fejlődésével a kockázat és halálozás jelentősen csökkent, ezért ma ez a szemlélet jelentősen megváltozott. A panaszokat nem okozó epehólyag-kövesség műtéti kezelését az teszi indokolttá, hogy az idő múlásával a panaszok és szövődmények gyakorisága és súlyossága nő, a beteg életkorának előrehaladtával a műtéti kockázat is növekszik, epehólyagrák pedig - szerencsére nagyon ritkán - csak köves epehólyagban alakul ki.
Természetesen, mint minden műtét előtt, itt is mérlegelni kell a kockázat és a várható eredmény, haszon arányát. A műtéti kockázat nem lehet nagyobb, mint a műtét elhagyásával járó veszély.
Ha az epekövesség több-kevesebb panaszt okoz, megfelelő kivizsgálás és előkészítés után a műtét választott időpontban - ami leginkább megfelel a betegnek - végzendő el. A kivizsgálásba tartozik a beteg kikérdezése, fizikális vizsgálata, laboratóriumi-, röntgen- és ekg vizsgálat, nők esetében a nőgyógyászati vizsgálat, szükség esetén a társszakmák (belgyógyász, aneszteziológus, kardiológus) igénybevételével. Sürgős műtét szükséges, ha heveny tünetek vagy szövődmények alakulnak ki (gyógyszerrel nem szüntethető görcs, heveny gyulladás, epehólyag átfúródás/perforáció/, sárgaság).
Ha a közös epevezetékben képződik kövesség, akkor feltétlenül szükséges a műtéti beavatkozás, ebben az értelemben műtétnek nevezzük a gyomortükrözés segítségével, endoszkópos úton (természetesen a has megnyitása nélkül ) történő kőeltávolítást is. Ilyen esetben is indokolt néhány nap múlva a köves epehólyag eltávolítása.
Mennyi ideig tart a műtét?
Ahogy más műtéteknél, itt sem határozható meg előre a műtét pontos ideje, de ne felejtsék el, nem az a fontos hogy gyorsan, hanem hogy biztonságosan történjen a beavatkozás. A műtét hosszát sok tényező befolyásolja, többek között az is, hogy laparoszkopos (hastükrözéssel) vagy hagyományos (hasmetszéssel) műtét történik. Ezen kívül jelentősége van a beteg testalkatának, testsúlyának, az esetleges anatómiai variációknak, a korábbi hasi műtéteknek, a megelőző epehólyag-gyulladásoknak, a műtét alatti röntgenvizsgálat szükségességének, esetleges epeúton végzendő beavatkozásnak.
Szerencsés esetben a műtét nem tart tovább 40-50 percnél, de nem ritka a többórás beavatkozás sem, szövődményes, komplikált esetekben.
Mire számíthat műtét után, mennyi ideig tart a kórházi tartózkodás?
Az epehólyag eltávolítása után az epehólyag-kövesség által okozott panaszok megszűnnek. Ébredés után csak jelentéktelen fájdalommal kell számolnia. Azonban nem szabad elfelejteni a régiek mondását, amikor felfedezik az epekövességet " hic causa lacrimae" azaz, itt a könnyek oka, de a panaszok hátterében más betegségek is meghúzódhatnak, mint fekélybetegség, vastagbél gyulladásos betegsége, hasnyálmirigy-betegség. Ezért ha a panaszok a műtét után nem szűnnek meg, további vizsgálatok szükségesek, hacsak a műtét előtt ezek nem történtek meg.
A szövődménymentes laparoszkopos beavatkozás után másnap, ha hagytak vissza szívócsövet, az eltávolítható és a beteg a következő napon vagy még aznap hazabocsátható. A kórházi tartózkodás ideje előzetes kivizsgálás után nem haladja meg a 2-3 napot. A varratok eltávolítása 5-7 nap múlva esedékes. Az epehólyag szövettani vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, ne felejtse el - ha orvosa el is felejti - írásos leletét megkérni!
Kissé más a helyzet, ha a műtétet hasmetszéssel, hagyományos úton végzik. Ilyenkor jelentős a sebfájdalom, a munkaképesség csak mintegy 4-6 hét múlva tér vissza és a fizikai terhelés is csak három hónap múlva engedhető meg a sérvképződés veszélye miatt.
Ha nyitott műtétet végeztek, akkor a műtét után 5-7 napig indokolt a kórházi ápolás, az epeutakon végzett beavatkozás után pedig 2-3 hétig is eltarthat, amíg a közös epevezeték kőmentességéről röntgenvizsgálattal meggyőződtek és a közös epevezetőbe helyezett cső eltávolítására sor kerülhet.
Hazabocsátás után, otthon
Az epehólyag eltávolítása után tartós diéta nem szükséges, mert rendszerint a beteg, gyulladásos, köves epehólyag már nem működik. De a műtét során a hasnyálmirigyet többé-kevésbé érinti a beavatkozás, ezért egy-két hétig kerülni kell a tejszínes, zsíros, füstölt, puffasztó ételeket, ezután vissza lehet térni a hagyományos étkezéshez. Egyes esetekben bizonyos ételek panaszokat okozhatnak (tej, tejföl, erős fűszerek), de ezt csak a beteg tapasztalhatja ki, előre megjósolni nem lehet. A laparoszkopos műtét után különösebb megszorítások az ételvitelben nem szükségesek, egy hét múlva a teljes munkaképesség visszaáll, a fizikai megterheléstől sem kell tartózkodni (sport, unokák, munka). A laparoszkopos műtétnek a legnagyobb előnye éppen a gyors rehabilitáció.
Nyitott műtétek után a munkaképesség 4-6 hét múlva tér vissza és a kifejezett fizikai terhelést, sportot, az úszás kivételével, célszerű a 2-3 hónapig mellőzni a sérv képződésének veszélye miatt. Nem ritka a hasfal bőrének érzészavara, zsibbadtsága, ami az idegek szükségszerű átvágása miatt következik be. Ritkán a műtéti hegben sérv alakul ki, ez sajnos, csak újabb műtéttel hozható helyre.
2007-07-22 11:55
Forrás: Weborvos Dr. Alföldy Ferenc
