Hiába a kórházi elbocsátások, helyenként továbbra is óriási a hiány az egészségügyben a szakképzett munkatársakból. Az átalakítások hatása a remények szerint szeptember után javíthat a helyzeten.
Hiába a struktúraváltás, a tömeges elbocsátások híre, továbbra sem találnak szakdolgozókat az intézmények. Van olyan szakterület, ahol húsz-harminc százalékos a szakdolgozókból a hiány. Az egyik fővárosi kórház ápolási igazgatója például speciális területekre keres hiába szakképzett munkatársakat. A vezető szerint szeptemberig biztosan nem változik a helyzet, a most elbocsátott munkatársak ugyanis nyilván megvárják a végkielégítéshez kötött határidőt. Azt azonban nem tudni, szeptembertől valóban érezhető lesz-e bármiféle javulás.
- Nem elfogadható, hogy negyven ágyat két nővér lásson el, de még mindig inkább így, mint szakképzetlen munkatársakkal, pedig sajnos legfeljebb ők jelentkeznek az álláshirdetésekre - mondja az igazgató, aki szerint a szakképzetlen munkaerő-áramlás már elindult, de velük nem igazán lehet az álláshelyeket betölteni. Igaz: az említett intézmény egyike azoknak, ahol a krónikus hiányt éppen kelet-európai szakdolgozókkal töltötték fel. A Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke szerint döntő lesz, hogy ki és milyen szakképesítéssel keres majd új helyet. Az ugyanis látható, hogy a szülészeteken, gyerekosztályokon dolgozók nehezen, csak átképzésekkel állhatnak be a hiányterületekre - például aneszteziológusi és műtősnői helyekre.
A vezető szerint a problémát súlyosbítja, hogy sok kórházban a költségmegtakarítás miatt igyekeznek a legalacsonyabb szinten képzett szakemberekkel dolgoztatni. Ezt erősíti, hogy a statisztikák szerint a diplomás ápolók 30 százaléka egyáltalán nem, vagy csak alacsonyabb képzettséget igénylő állásban helyezkedhet el, mert a kórházak nem tudják megfizetni őket. Új jelenség, hogy az egészségügyi szakdolgozói állásokat egyre nagyobb arányban, akár 40 százalékban is, képzetlen segédnővérekkel töltik fel.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke szerint azzal is számolni kell, hogy a szakdolgozók, ha már költözniük kell, inkább vállalják a külföldi munkát a sokkal magasabb fizetés reményében. Az igényeket jelzi, hogy 2003 és 2007 között csak Ausztria tízezerrel több nővért alkalmazott.
A helyzet rendezése égető. Egy brit tanulmány, amely négy fejlett ország munkaerőhelyzetét mérte fel, arra a következtetésre jutott, hogy a képzett ápolószemélyzet hiánya emberéletben is kifejezhető: a vizsgált országokban ez okból a kutatók szerint két év alatt 246 beteg halt meg.
