Civilek megelőző csapást mértek az ünnepinek szánt igazságszolgáltatási nyílt napra. Sikerült elérniük, hogy ne csak a reformok sikereitől visszhangozzék az Országház.
Összehangolt támadást indított a "balliberális holdudvar", illetve a civil szféra az igazságszolgáltatás nyílt napjára időzítve: több civil szervezet és személyiség nyílt levélben tiltakozott az elvileg megreformált, szerintük viszont továbbra is kritikán aluli igazságszolgáltatás ellen.
A Joggal a Jogállamiságért Egyesület és a Nyilvánosság Klub közös felhívásában arra kérte a döntéshozókat: igényeljék a valós helyzetértékelést, vegyék komolyan az igazságszolgáltatás súlyos, egymást erősítő szervezeti gyengeségeit, a bíróságok tevékenységének anomáliáit. Felhívásuk szerint a bíróságok igazgatási tevékenysége ma áttekinthetetlen, pedig a döntések átláthatósága a bírói szervezet feletti alkotmányos kontroll egyetlen eszköze.
Vásárhelyi Mária szociológus, aki több tanulmányt publikált már az igazságszolgáltatás működéséről, a Klub Rádió műsorában tegnap azt mondta: az országgyűlési képviselőknek elsőként az ítélkezési gyakorlatot kellene megvizsgálniuk. Néha ugyanis rasszistaízű ítéletek születnek. De megemlítette a móri ügyben hozott, utóbb minden bizonnyal elhibázottnak minősíthető ítéletet is.
Ennél jóval radikálisabban fogalmaz a többek között Ragályi Elemér, Magyar Elemér, Kende Péter és Böjte József által jegyzett, az országgyűlési képviselőkhöz eljuttatott nyílt levél, melynek aláírói szerint fokozódik a jogszolgáltatás kiszámíthatatlansága, az elfogadhatónál nagyobb a hibás, megalapozatlan ítéletek aránya, a döntések egy részénél pedig tetten érhető a politikai félrehúzás. Szerintük a bírósági vezetők döntő többségének minden kritikára elutasítóan válaszoló gőgje egyre szélesebb körökben kelt visszatetszést.
Ilyen előzmények után az igazságügyi reform bevezetésének tizedik évfordulóján rendezett parlamenti nyílt nap önvizsgálatra is alkalmat adott. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár csak finoman utalt rá, hogy az ügyintézésben vannak még megoldatlan feladatok, illetve, hogy az érintett feleknek partnerekként, nem ellenérdekű felekként kellene egymásra tekinteniük.
Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági elnök, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke viszont védelmébe vette az ítélkezőket, amikor arról beszélt, a perek száma jelentősen növekedett, mégis, 86 százalékuk egy éven belül lezárul. Emellett még az Európai Bizottság is viszonylag gyorsnak ítélte a magyar bíróságok ítélkezését, Strasbourg pedig egyetlen alkalommal sem hozott elmarasztaló döntést tisztességtelen bírósági eljárás miatt.
Azt viszont Lomnici elismerte, hogy az alkalmatlan bírók kiszűrését a hatályos jogi szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
Lomnici hangsúlyozta: a fölhozott kritikák döntő többsége a törvényi szabályokra vonatkozik. A kritikák csökkentését össztársadalmi érdeknek, egyúttal jogalkotói feladatnak nevezte.
Lomnici bejelentette azt is, hogy a bíróságok működésének teljes és nyilvános átvilágításáról döntött az OIT. A tízéves igazságszolgáltatási reform megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatra három független intézményt kérnek fel.
A legfőbb ügyész nem visel politikai felelősséget - erre hivatkozva ajánlotta komoly megfontolásra a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságának megszüntetését tegnap Kovács Tamás. A legfőbb ügyész felszólalásában célzott elődje, Polt Péter parlamenti kálváriájára (akinek képviselői kérdésekre adott válaszait hetente szavazták le a kormánypártok).
