A felfázás két típusa

Sokakat félrevezethet maga a felfázás szó: ugyanis ennek a kellemetlen tünetekkel járó és gyakorta visszatérő betegségnek nem minden esetben van köze a hideghez, sem pedig a hidegérzethez, vagyis nem feltétlenül kell fáznunk ahhoz, hogy kialakuljon. Persze a hideg is okozhat hólyaghurutot, többnyire azonban nem ez történik. Amikor hűvösebb időben meggyengül a szervezetünk helyi védekezőrendszere, valóban fogékonyabbak lehetünk a betegségekre, de a hólyaghurut esetében inkább a vastagbélben és a hüvelyben található baktériumok tehetők felelőssé a kellemetlen, vagy akár fájdalmas tünetekért.

A felfázás idősebb korban férfiaknál is kialakulhat, de a cisztitisz jellemzően inkább a hölgyeket sújtja. Ennek oka a női test felépítésében keresendő: a húgycső külső nyílása, a hüvelybemenet és a végbélnyílás ugyanis egymás közeli szomszédságában találhatók, emiatt pedig a kórokozók – az esetek háromnegyedében a bélrendszerben honos  E. coli  baktérium –, könnyedén bejuthatnak a húgycsőbe. Innen már csak néhány centiméteres utat kell megtenniük a húgyhólyagig, ahol megtelepednek, elszaporodnak és máris kész a baj!

Fontos tudni, hogy a tünetek a húgyhólyagban pangó vizelet miatt hamar fellángolhatnak, az ugyanis kiváló terepet nyújt a baktériumok szaporodáshoz. A nők ugyan hajlamosabbak a vizelet visszatartására és tartogatására, mint a férfiak, de különösen 45 év felett, amikor a megnagyobbodott prosztata vizeletürítési problémákat okoz, az urak életét is megkeserítheti ez az elváltozás. Vagyis ha megoldható, lehetőleg ne halogassuk a vizeletürítést, ha szólít a természet!

Mik a klasszikus felfázás tünetei?

Az alhasi tájék lehűlése az erek összeszűkülését okozza, emiatt romlik a hólyag vérkeringése, ezáltal a kórokozók elleni védekezésben fontos szerepet játszó sejtekből erre a területre kevesebb jut. Vagyis gyengül a húgyhólyag természetes védekező rendszere, így a húgyhólyagba kerülő baktériumok gyorsabban tudnak szaporodni. Legelőször a gyakori vizelési inger jelzi, hogy valami nincs rendben, amit ráadásul égő és csípő érzés is kísér. Ehhez fájdalmas alhasi görcsök ugyancsak társulhatnak. Véres vizelet, láz, hidegrázás csak súlyosabb esetekben szokott előfordulni.

A hüvely- és a húgycsőnyílás közelsége miatt a mikroorganizmusok a hüvelyből könnyen a húgyhólyagba kerülhetnek. Ezek a baktériumok a szexuális aktus során sodródnak a húgycsőnyílásba, a mechanikai hatás pedig egyenesen felfelé, a hólyagba tolja őket. Ezért különösen fontos nőknél a szeretkezés utáni vizeletürítés. Ha ugyanis ezeket a bacilusokat nem pisiljük ki röviddel az aktus után, a pangó vizeletben könnyedén elszaporodhatnak. Mindezeken túl a gyakori partnercsere is növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

Miért tér vissza újra a felfázás?

Fontos, hogy el tudjuk különíteni az akut egyszeri és a visszatérő felfázást. Előbbi esetében a tünetek akár vény nélkül kapható készítményekkel is enyhíthetők, ha viszont újra és újra felüti a fejét a probléma, akkor a kezelésen túl a szokásainkon és az életvitelünkön is változtatnunk kell. Rengeteg olyan dolog van, amire a napi rutin során nem is gondolunk, pedig szerepet játszhat a hólyaghurut kialakulásában vagy kiújulásában. Ilyen például az öltözködés: ha télvíz idején is lábszárközépig érő nadrágban járunk, vagy folyton kilóg a derekunk, nagy veszélynek tesszük ki magunkat. Nem segít az sem, ha naponta műszálas, tanga fazonú bugyit vagy szűk, tapadós nadrágokat viselünk. Az uszoda, a strandolás, egy izzasztó edzés vagy futás is aggályos lehet, ha utána nem cseréljük át az átnedvesedett ruhánkat szárazra. De az is számít, hogy kádban áztatjuk-e magunkat, vagy inkább a zuhanyzást választjuk. Az utóbbi ugyanis egészségesebb.

Ha a felfázás időről időre visszatér, érdemes átgondolni, helyes-e a WC-használatunk: ha nem mosunk előtte és utána kezet, vagy az "elölről hátrafelé" törlési irány helyett fordítottan járunk el, elősegíthetjük, hogy a kórokozók a hüvelybe jussanak, és megfertőzzenek más húgyúti szerveket is, például a húgyhólyagot és a vesét. Fontos, hogy fogyasszunk naponta 2-3 liter folyadékot és elegendő rostban gazdag ételt, továbbá amennyire lehetséges, mellőzzük a túl sok szénhidrátot.

Azoknak, akiknek az édesanyja is gyakran szenvedett a kellemetlen felfázásos tünetektől, vagy akiknek kislánykorukban voltak már felfázásos panaszaik, számíthatnak arra, hogy visszatérő cisztitiszük lesz. Erről akkor beszélhetünk, ha a fellángolások fél éven belül legalább kétszer, vagy évente háromszor jelentkeznek. Bizonyos betegségek szintén kockázati tényezőnek számítanak a hólyaghurut kialakulásában. Ezek a cukorbetegség, az inkontinencia, BPH (férfiak jóindulatú prosztatamegnagyobbodása), tartós katéterviselés, továbbá a legyengült vagy elhanyagolt általános egészségi állapot.

A változókorban a női nemi szervek és húgyutak normális működéséhez szükséges ösztrogén hormon termelődése fokozatosan csökken, majd megszűnik. Így az utolsó menstruációs vérzést követően néhány évvel a nemi szervek és a húgyutak hámja sorvadásnak indul. A elvékonyodó hám pedig jóval sebezhetőbb, vagyis könnyebben érik fertőzések, nem beszélve a hüvelyszárazság okozta kellemetlenségekről.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a gyakori vizelési inger, az azt követő égető érzés, valamint az esetleges alhasi görcsök tovább fokozódnak, esetleg láz, hidegrázás, véres vizelet, hányás jelentkezik, ajánlott mihamarabb urológushoz fordulni , mivel a gyógyuláshoz szükséges megfelelő antibiotikum kiválasztása az orvos feladata. Ne menjünk el szó nélkül a deréktáji  fájdalom  mellett sem: ez ugyanis azt jelentheti, hogy a megbetegedésben már a felső húgyutak is érintettek!

Ha szeretnénk elkerülni, hogy a betegség ismét visszatérjen, egyeztessünk időpontot a nőgyógyászunkkal is, hátha nem a megfelelő  fogamzásgátló  eszközt használjuk. Fontos, hogy olyan fogamzásgátló módszert alkalmazzunk, amelyik hatékony számunkra úgy, hogy közben nem borítja fel a hüvelyflóra természetes pH-egyensúlyát, és nem segíti a baktériumok elszaporodását, ahogy teszik ezt esetleg a méhen belüli fogamzásgátló eszközök.