Új eljárásokkal könnyítenek az epilepsziás betegek életén

Jelentős előrelépések történtek az epilepszia kezelésében, így a komoly mellékhatásokkal járó gyógyszerek helyére célzott, kevesebb mellékhatással járó készítmények kerültek előtérbe. Ezzel együtt új diagnosztikai és műtéti eljárások is rendelkezésre állnak. Ilyen például az úgynevezett rejtőzködő fókuszok megtalálására alkalmazott sztereotaxiás EEG eljárás, amelyet Magyarországon először Pécsen vezettek be.

A világon elsőként koponyába ültetett mélyagyi elektromos stimuláló eszközzel kezelik egy gyermek epilepsziás rohamait Angliában.

Egyik pillanatról a másikra jöhet a roham

Az epilepsziával élők 60-70 százaléka gyógyszeres kezeléssel tartósan rohammentessé tehető, amennyiben pedig nem használnak gyógyszerek, akkor jön szóba az epilepszia műtéti kezelése is. Ehhez a szükséges eszközpark és szakértelem két helyen található meg Magyarországon: Budapesten az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben, valamint Pécsen, az Idegtudományi Centrumban.

A legtöbb betegség tünetei azt jelzik, hogy valami nem működik jól a testünkben, az epilepsziában viszont túlságosan is jó az idegsejtek közötti ingerületátvitel, és az egyensúly hirtelen felborulása okozza a rohamot. Éppen ezért egy epilepsziával élő nem tudhatja, hogy a következő pillanatban ura lesz-e testének, és bár a roham pár másodperc alatt véget érhet, utána sokáig megmaradhat a zavart tudatállapot. Ez a kiszámíthatatlanság óriási pszichológiai terhet jelent

– mondta Janszky József, a PTE Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Epilepsziás roham: így segíthetsz a betegnek

Ez is érdekelhet

Orvosnál

A villamosmegállóban ült egy padon, majd a földre esett és nem ébredt fel

légzésleállás

A férje szeme láttára, beszélgetés közben esett össze

Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Vérnyomásgyógyszert kapott a szédülésre, végül mentőt kellett hívni hozzá

gyermekvállalás

Ezt teszi az agyaddal, ha gyereket vállalsz

Még számos kérdés akad az egyes gyógyszerek hatékonysága és lehetséges mellékhatásaik, a rohamokat kiváltó okok kapcsán. Ezek megválaszolásához rengeteg adat, illetve azok hatékony feldolgozása és értelmezése szükséges, és ezt a célt szolgálja a pécsi klinikusok által a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) keretében létrehozott adatbázis. Az egy éve folyó adatgyűjtő munka következő fázisa, az adatok feldolgozása 2025 áprilisában kezdődik meg, és a remények szerint már a közeljövőben jelentős előrelépést hozhat az epilepsziával élők ellátásában az egész országban.