Jelentős előrelépések történtek az epilepszia
kezelésében, így a komoly mellékhatásokkal járó gyógyszerek helyére célzott,
kevesebb mellékhatással járó készítmények kerültek előtérbe. Ezzel együtt új
diagnosztikai és műtéti eljárások is rendelkezésre állnak. Ilyen például az
úgynevezett
Egyik pillanatról a másikra jöhet a roham
Az epilepsziával élők 60-70 százaléka gyógyszeres kezeléssel tartósan rohammentessé tehető, amennyiben pedig nem használnak gyógyszerek, akkor jön szóba az epilepszia műtéti kezelése is. Ehhez a szükséges eszközpark és szakértelem két helyen található meg Magyarországon: Budapesten az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben, valamint Pécsen, az Idegtudományi Centrumban.
A legtöbb betegség tünetei azt jelzik, hogy valami nem működik jól a testünkben, az epilepsziában viszont túlságosan is jó az idegsejtek közötti ingerületátvitel, és az egyensúly hirtelen felborulása okozza a rohamot. Éppen ezért egy epilepsziával élő nem tudhatja, hogy a következő pillanatban ura lesz-e testének, és bár a roham pár másodperc alatt véget érhet, utána sokáig megmaradhat a zavart tudatállapot. Ez a kiszámíthatatlanság óriási pszichológiai terhet jelent
– mondta Janszky József, a PTE Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának igazgatója.
Még számos kérdés akad az egyes gyógyszerek hatékonysága és lehetséges mellékhatásaik, a rohamokat kiváltó okok kapcsán. Ezek megválaszolásához rengeteg adat, illetve azok hatékony feldolgozása és értelmezése szükséges, és ezt a célt szolgálja a pécsi klinikusok által a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) keretében létrehozott adatbázis. Az egy éve folyó adatgyűjtő munka következő fázisa, az adatok feldolgozása 2025 áprilisában kezdődik meg, és a remények szerint már a közeljövőben jelentős előrelépést hozhat az epilepsziával élők ellátásában az egész országban.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: