A 32 éves Oli Coppock bezártság szindrómában (angolul locked-in
syndrome) szenved. – írja cikkében a The
Sun. Ez egy ritka, rendkívül súlyos
neurológiai állapot, amely során a beteg teljes testi bénulásban éli életét,
miközben az agy alapvető funkciói, például a gondolkodás, az érzékelés és a
szemet érintő mozgások továbbra is működnek.
Oli esetében néhány hónappal korábban kettes típusú agydaganatot
diagnosztizáltak, melyet azonban sikeresen megoperáltak és a sugárterápia végén
visszatérhetett mindennapos életébe. Továbbra is digitális marketingesként
dolgozott, edzőterembe járt. Ám májusban egy kisebb rosszulléttel újra orvoshoz
került, és megállapították, hogy folyadék van az agyában, ami a tüneteket
okozhatta.
Az állapota drámai változáson ment keresztül, és ma már csak
a szeme képes mozgásra. Barátnője úgy nyilatkozott: "Kijött
a kórházból, és azt hittük, hogy olyan, mint egy harcos. Vagyis ennyi volt, elkezdhettük
volna folytatni az életünket. Összesen tíz napig volt kórházban, majd hazajött
hozzám, visszament az edzőterembe, és újra dolgozni."
A bezártság szindróma jellemzői:
- Teljes vagy szinte teljes mozgásképtelenség: A beteg nem képes mozgatni a testét, beleértve a végtagokat, az arcot és a nyakat is. Az izomkontroll elvesztése miatt a mozgás lehetőségei szinte teljesen megszűnnek.
- Megőrzött szemmozgások: A legtöbb bezárt szindrómában szenvedő beteg képes mozgatni a szemét, általában az oldalakra vagy fel vagy le, illetve pislogni. Ezeket a mozgásokat gyakran a kommunikációra használják, például a szemmozgásokkal "igen" vagy "nem" választ jelezve.
- Éber állapot: Az agy nagy része, beleértve a gondolkodást és az érzelmeket vezérlő területeket, működik. A beteg teljesen éber lehet, de képtelen kommunikálni vagy mozdulni a testéből adódóan.
- Érzékelés megtartása: Az érzékszervek, mint a hallás és a látás, általában megmaradnak, így a beteg tudatosan tapasztalja a környezetét, de nem képes azt kifejezni.
Oli családja és barátai most attól tartanak, hogy hamarosan kiengedik a kórházból, és "élete hátralévő részében" egy gondozóotthonba kell mennie.
Létezik visszaút a betegségből?
Néhány esetben a betegek részleges vagy ritkán teljes
visszanyerhetik a mozgásképességüket, de sokan hosszú távon függőek maradnak
másoktól. A bezárt szindrómában szenvedő betegek számára kiemelten fontos a
megfelelő kommunikációs módszerek kialakítása. A szemmozgások használata
mellett modern technológiák, például szemkövető rendszerek vagy EEG-alapú
kommunikációs eszközök is segíthetnek a betegeknek kifejezni magukat.
Mindemellett a család, a gondozók és az egészségügyi
szakemberek érzelmi és pszichológiai támogatása elengedhetetlen a betegek
életminőségének javítása érdekében.
