Régóta ismert, hogy a szívrohamok jelentős része hajnali 4 és délelőtt 10 között következik be, ennek oka azonban eddig nem volt világos. Ez a fajta különös időzítés szervezetünk, és persze a sejtjeink napi bioritmusával függ össze.
A cirkadián ritmus minden egyes sejtünkben „ketyeg”, és rengeteg dolgot szabályoz – köztük azt is, hogy a sejt miként reagál az oxigénhiányra. Ez pedig befolyásolni tudja az egyes, a szervezet oxigénciklusával összefüggő betegségek kezdetét is – számolt be a Weizmann Tudományos Intézet Biomolekuláris Kutatórészlegének kutatási eredményeiről az ng.24.hu.
Egy fehérje a kulcs
2019-ben orvosi Nobel-díj járt a sejtek
oxigénhiányra adott válaszreakcióját meghatározó fehérjéjének, a HIF-1α
molekulának felfedezéséért. Ennek lényege, hogy ha kevés az oxigén, a molekula felhalmozódik
és belép a sejtmagba, ahol olyan géneket kapcsol be, amelyek az oxigénhiányra
adott válaszért felelnek. A kutatók most egy másik molekula, a
cirkadián ritmus egyik főszereplőjeként működő BMAL1 szerepét is feltárták: a HIF-1α
stabilizálásában és aktiválásában is jut neki feladat. Ez azt is megmagyarázza,
miért változik a napszakkal az, hogy miként válaszol a szervezetünk az
oxigénhiányos helyzetekre, és
A kutatók egérkísérletek feltárták, hogy amelyekben egyik fehérje se volt jelen, igen kis arányban élték túl az oxigénhiányos helyzeteket éjjel, ám a nappali órák során nem volt eltérés a többi, a fehérjékkel rendelkező egérhez képest. Ez annak köszönhető, hogy a BMAL1 is változik a napszakokkal, ez okozhatja a cirkadián ritmus és a betegségek, illetve a halálozás közti kapcsolatot.
