Az eredmény azért is különleges, mert a jelzett agyi területről korábban úgy gondolták, hogy a stressz csökkentéséért felelős, tehát pont fordítva működik, mint azt most kiderítették.
A korábbi kutatások az amygdalára koncentráltak, de most rájöttek, hogy a laterális septumot más agyterületekkel összekötő idegi pályák is szerepet játszanak a szorongás kialakulásában és szabályozásában . Ezt a területet korábban úgy ismerték, mint a stresszt csökkentő agyi részek egyikét, de mint kiderült, éppen az ellenkezője az igaz. Egérkísérletek során bizonyították, hogy ha ezeket a részeket stimulálták, az állatok idegesebbek, feszültebbek lettek, ráadásul a rövid impulzusok hatása meglepően hosszú ideig, minimum fél óráig tartott. Vagyis ezek az agysejtek nemcsak akkor tesznek minket idegesebbé, ha inger éri őket, hanem jóval azután is fenntartják ezt az állapotot.
David Anderson professzor, a kutatás vezetője szerint az eredmények áttörést hozhatnak a szorongás elleni gyógyszerek kifejlesztésében, hiszen most már pontosabban tudjuk, mely idegsejtekre kell hatni azért, hogy csökkenjen az idegesség.
"Igaz, hogy legalább tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az új gyógyszert megalkossák és embereken is alkalmazni lehessen, de mindenképpen szükségesek az új terápiák" - mondta Anderson professzor. "Az elmúlt négy évtizedben elég kevés új pszichoterápiás gyógyszer született, méghozzá azért, mert még mindig nem tudunk eleget az agy működéséről és az érzelmek szabályozásáról."
A kutatás eredményeiről a című szakmai folyóiratban számoltak be.
