A nátha, vagy köznyelvi nevén megfázás azoknak a betegségeknek a gyűjtőfogalma, amelyeket a felső légutakban vírusok okoznak. Leggyakrabban az úgynevezett rhinovírusok állnak a háttérben. A kórokozók a szájon, szemen vagy orron keresztül jutnak be a szervezetbe. Általában cseppfertőzéssel terjednek, azaz úgy, hogy beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján a levegőbe kerülnek, de kézfogással, esetleg a fertőzött személy által megérintett tárgyak közös használata révén is továbbadhatók. Bár a legtöbben évente mindössze egy-két alkalommal fáznak meg, vannak bizonyos rizikófaktorok, amik növelhetik a megbetegedés veszélyét. Ezek a következők:
- életkor: a csecsemők és a kisgyermekek gyakrabban megfázhatnak, főleg, ha bölcsődébe, óvodába járnak.
- gyenge immunrendszer: ha valami miatt - például egy krónikus betegség okán - le van gyengülve az immunrendszerünk, könnyebben megfázhatunk.
- az év bizonyos időszaka: gyakrabban lehetünk náthásak ősszel és télen.
- dohányzás: sokkal nagyobb a megfázás veszélye a dohányosoknál vagy a passzív dohányosoknál.
- kitettség: vannak bizonyos helyek, ahol könnyebben elkaphatjuk a vírust, például zárt helyeken, ahol sok ember gyűlik össze (iskola, tömegközlekedési eszközök, repülő).
A megfázás tünetei jellemzően egy-három nappal a vírusnak való kitettség után jelentkeznek. Mint ahogy fentebb már említettük, az egyik legtipikusabb szimptóma az orrdugulás . Hátterében nem feltétlenül az ilyenkor bőségesen termelődő orrváladék áll - hiszen sokszor hiába fújjuk az orrunkat, nem szakad át az a bizonyos "gát" -, inkább az, hogy megfázás esetén megnő az orrban lévő erek térfogata, begyullad, megduzzad az orrnyálkahártya, ami elzárja a levegő útját. A betegség mindemellett torokfájással, köhögéssel, enyhe fejfájással, tüsszögéssel, hőemelkedéssel, illetve általános rossz közérzettel járhat.
Mit tehetünk?
A megfázásra nincsen gyógymód. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy pihenünk, sok folyadékot fogyasztunk, és figyelünk rá, hogy étrendünk vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag legyen - így jóval hamarabb regenerálódhat a szervezetünk. Mivel a betegség fertőző, amíg meg nem gyógyulunk, érdemes otthon maradni, és lehetőség szerint senkivel sem találkozni.
Fontos lehet csillapítani a megfázással járó kellemetlen tüneteket, például a szinte elkerülhetetlen orrdugulást. Ami egyébként egy idő után nemcsak zavaró, de veszélyes is lehet. Egyrészt azért, mert ha nem az orrunkon, hanem a szánkon keresztül vesszük a levegőt, nincs, ami megszűrje, felmelegítse azt, így védtelenebbek vagyunk a kórokozókkal szemben. Másrészt az orrdugulás miatt a keletkező váladék felszaporodhat, és ez a pangó "tömeg" könnyen felülfertőződhet, aminek következtében egyebek mellett arcüreg- vagy homloküreg-gyulladás is kialakulhat.
Az orrdugulás megszüntetése érdekében próbálkozhatunk különféle házi módszerekkel (sós vizes párologtatás, inhalálás), de ha nem válnak be, jó szolgálatot tehetnek azok a patikában kapható orrspray-k, orrcseppek, amelyek nyálkahártya-lohasztó tulajdonságuknál fogva enyhítik az orrdugulást. A tengervizet is tartalmazó készítmények különösen hatékonyak lehetnek, a tengervízben lévő ásványi anyagok és nyomelemek ugyanis elősegítik az orrnyálkahártya regenerálódását. Ne feledjük azonban, hogy ezek az orrspray-k, orrcseppek csak meghatározott ideig alkalmazhatóak, mivel tartós használatuk a nyálkahártya kiszáradását, újbóli duzzanatát okozhatja.
Aki tüsszögéssel, orrfolyással (is) küzd, annak az antihisztaminok segíthetnek, láz vagy különböző fájdalmak esetén pedig olyan gyógyszert kell keresni, amely láz-, fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatású. Kaphatóak egyébként olyan készítmények is, amelyekkel egyszerre több, a megfázáshoz köthető tünetet is kezelni lehet.
Van, amikor orvosra van szükség
A megfázás az esetek többségében orvosi segítség nélkül, körülbelül 7-10 nap alatt elmúlik. Előfordulhat azonban, hogy mégis be kell jelentkeznünk szakemberhez. Erre az alábbi esetekben van szükség:
- ha a tüneteink napok múlva sem javulnak, vagy egyenesen súlyosbodnak,
- ha három napnál tovább van 38,5 Celsius-foknál magasabb lázunk,
- ha egy lázmentes időszakot követően a láz visszatér,
- és ha légszomjat, komoly torokfájást, fejfájást, orrmelléküreg-fájdalmat tapasztalunk.
