Dr. Ellen Foxman máig élénken emlékszik arra a pillanatra, amikor kisfia levegőért kapkodott egy asztmás roham közben. Ez az élmény minden szülőt megrázna – és nála sem múlt el nyomtalanul. Tudósként azonban nemcsak az aggodalom maradt meg benne, hanem egy kérdés is.
Miért súlyosabb egyeseknél a megfázás?
Foxman tudta, hogy a gyerekének asztmája van, és azt is, hogy a megfázások leggyakoribb okozója, a rhinovírus, gyakran vált ki zihálást az asztmás betegekben. „A rhinovírus-fertőzés az asztmás rohamok leggyakoribb kiváltója” – mondta Foxman, a Yale Orvosi Karának kutatója a CNN-nek.
Ami azonban igazán foglalkoztatta: miért van az, hogy ugyanaz a vírus egyes embereknél súlyos tüneteket okoz, másoknál pedig alig több egy kis tüsszögésnél?
„Ez a vírus sokaknál szinte észrevétlen, vagy csak náthás tüneteik vannak. Másoknál viszont életveszélyes légzési nehézségeket vált ki. Nagyon érdekes jelenség” – mondja Foxman.
Az orron múlhat
A Yale kutatóival együtt úgy találták, hogy a különbség egyik kulcsa az orr nyálkahártyájának gyors védekező reakciójában rejlik. Ez az úgynevezett interferonválasz megakadályozhatja, hogy a vírus elterjedjen. Ám ha ez a válasz lassan indul be vagy gátolt, a vírus könnyebben szaporodik, és erős gyulladást, illetve nyáktermelést indít el.
A kutatók egészséges felnőttektől származó orrsejteket növesztettek a laborban, amíg azok olyan szövetté nem alakultak, mint amilyet az orr belsejében találni. Ezután megfertőzték a sejteket rhinovírussal, és megfigyelték, milyen védekező mechanizmusok kapcsolnak be.
A gyors interferonválasz szinte azonnal megállította a vírust, így a sejteknek kevesebb mint 2%-a fertőződött meg. Ez akár teljesen tünetmentes fertőzést is eredményezhet egy emberben.
Amikor viszont a kutatók mesterségesen blokkolták ezt az elsődleges védekező reakciót, a fertőzött sejtek aránya 30%-ra ugrott. A sejtek ekkor intenzív nyáktermelésbe és gyulladásba kezdtek – pont úgy, ahogy egy súlyosabb megfázás során történik.
További kutatásokra van szükség
A tanulmány legfontosabb nyitott kérdése, hogy mi gyengíti egyes emberek interferonválaszát. Genetikai tényezők? Egyéb fertőzések? Alapbetegségek? Minderre további kutatások adhatnak választ.
A vizsgálatot más szakértők is ígéretesnek tartják. Dr. Dan Barouch immunológus és virológus szerint a különbségek megértéséhez elengedhetetlen lesz a laborban mért eredményeket valódi, embereket ért fertőzésekkel összevetni. „Lehetséges, hogy akiknél erősebb az interferonválasz, gyorsabban gyógyulnak, míg mások súlyosabb tüneteket élnek át. De egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne tudatosan növelni az interferonválaszt” – mondta. Hozzátette, hogy ez a tanulmány az interferonra fókuszál, de más tényezők is szerepet játszhatnak a folyamatban.
