Az influenza az influenzavírus okozta fertőző megbetegedés, amely a légutakat – az orrot, a torkot, a légcsövet, valamint esetenként a tüdőt – támadja meg. A fertőzés emberről emberre terjed, cseppfertőzéssel. Ha a fertőzött személy orr- és torokváladékcseppjei (tüsszentés és köhögés útján) a környezetbe kerülnek, akkor közvetlenül, vagy tárgyak, gyakran megérintett felületek „közreműködésével” közvetett módon is megfertőzhetnek másokat – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közösségi oldalán megosztott videóból.
„Ez csak egy nátha, nem?”
Az influenzás betegeknél általában az alábbi tünetek jelentkeznek:
- magas láz,
- torokfájás,
- orrfolyás,
- száraz köhögés,
- fáradtság,
- fejfájás,
- izomfájdalom.
Fontos megjegyezni, hogy a tévhittel ellentétben az influenza több egy egyszerű megfázásnál. A lakosság egyes csoportjainál ráadásul gyakrabban alakulnak ki súlyos szövődmények, amelyek miatt sokszor kórházi kezelésre van szükség.
Kik vannak veszélyben?
A veszélyeztetettek közé sorolják a 60 éven felülieket, a krónikus betegeket, a várandósokat, valamint azokat a nőket, akik az influenzaszezon idejére tervezték a gyermekvállalást. Ide tartoznak továbbá a rehabilitációs, bentlakásos vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápolt, gondozott személyek is. Nekik minden évben javasolt az influenza elleni védőoltás.
Az influenza súlyos, szövődményes formája egyébként bárkinél jelentkezhet, de a veszélyeztetett csoportba tartozóknál sokkal gyakrabban fordul elő. Az influenza szövődményeként rosszabbodhat például a már meglévő asztma, de kialakulhat tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, vagy akár agyvelőgyulladás is. A szövődmények akár halálhoz is vezethetnek.
Fontos a megelőzés
Ahhoz, hogy a minimálisra csökkentsük a megfertőződés esélyét, oda kell figyelnünk néhány dologra. Fontos például, hogy rendszeresen és alaposan mossunk kezet szappannal, illetve kerüljük a szoros kapcsolatot az influenzaszerű tünetekkel küzdő személyekkel. Tüsszögéskor és köhögéskor takarjuk el egy zsebkendővel a szánkat és az orrunkat, a zsepit pedig ezt követően dobjuk ki. Amennyiben nincs kéznél zsebkendő, a könyökhajlatunkba tüsszögjünk, köhögjünk. Alapvető szabály az is, hogy ha tüneteink vannak, akkor ne menjünk emberek közé, ha pedig rosszabbodik az állapotunk, mielőbb forduljunk orvoshoz.
Legalább ilyen lényeges az is, hogy még az influenzaszezon kezdete előtt kérjük háziorvosunktól az influenza elleni védőoltást – főleg akkor, ha a veszélyeztetettek csoportjába tartozunk. „A szövődmények megelőzésére a védőoltás a leghatásosabb módszer” – hangsúlyozta az NNK.
Sokszor felmerül továbbá az a kérdés is, hogy vajon megkaphatjuk-e az influenza elleni védőoltást akkor, ha nemrégiben oltattuk be magunkat az új típusú koronavírus okozta COVID-19-betegség ellen. A szakértők ezért külön kiemelték a videóban, hogy a két oltás akár egyszerre (különböző karba) is beadható, tehát az egyik oltóanyag közelmúltban történt beadatása nem akadályozza meg, hogy a másik fertőzés ellen is immunizálást kérjünk. Az orvosok azonban általában 2 hét szünetet javasolnak 2 vakcina között – az esetleges mellékhatások könnyebb nyomon követése érdekében.
