A tavalyi influenzaszezonban csaknem 760 ezer ember kapott térítésmentesen védőoltást, vagyis a rendelkezésre álló mennyiség mintegy 60 százaléka fogyott el. Az állam az idei évben viszont csupán a kockázati csoportba tartozók védőoltásához biztosítja térítésmentesen a vakcinát a megfelelő mennyiségben. Akik nem jogosultak térítésmentes védőoltásra, orvosi rendelvényre vásárolhatják meg az oltóanyagot a gyógyszertárakban.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
A fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak a 60 éven felüliek – egészségi állapotuktól függetlenül –, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri-, illetve anyagcsere-betegséggel élők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők. Ugyancsak javasolt a védőoltás az egészségügyi és a szociális intézményben dolgozóknak, és a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézmények ellátottjainak.
A szövődmények elkerülésének legjobb módja
Az influenza elleni védekezés, a súlyos kórházi ellátást igénylő megbetegedések és az influenza okozta halálesetek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás – hívta fel a figyelmet az NNK, megjegyezve, hogy az oltás biztonságos, és segíthet elkerülni a kellemetlen tüneteket okozó, esetenként súlyos szövődményekkel járó betegséget.
Az influenza vírusa rendkívül változékony, időről időre módosul – emiatt az oltást évről évre meg kell ismételni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a hozzájuk beérkező jelentések alapján minden évben ajánlást dolgoz ki a vakcina összetételére.
Legjobban: