Képesek vagyunk új porcokat növeszteni?
A sportolók esetében egy ideje már vizsgálják a sérült porcokat és gyógyulási idejüket. Mivel ez nem egy egyszerű kutatási ágazat, az orvosok új módszerhez fordultak, hogy megállapítsák, az ember képes-e új porcokat növeszteni.
A University of Copenhagen reumatológusa, Michael Kjær és csapata a szén 14 izotópot használták fel méréseikhez. A légkörben található szén 14 izotóp mennyisége a múlt század ötvenes éveiben érte el csúcspontját, köszönhetően a folyamatos atombombateszteknek, és gyors csökkenésnek indult 1963 után, mikor a nemzetközi egyezmények betiltották ezeket a kísérleteket.
Az izotóp mennyisége képes meghatározni, milyen idős egy molekula. Ha az adott molekula folyamatosan cserélődik, akkor fiatalabbnak tűnik, azaz a molekulában lévő szén 14 izotóp mennyisége ahhoz közelit, amennyi abban a pillanatban a légkörben is megtalálható. Viszont ha a molekula stabil, akkor annak szén 14 tartalma annyi lesz, mint amennyi a légkörben volt annak kialakulásakor.
Kjær és csapata egy szervdonor térdporcát, és 22 - 2000 előtt született, térdprotézist kapott - páciensből származó mintát vizsgáltak meg. Ezek közül a betegek közül többen porckopás miatt szorultak implantátumra, míg mások csontrák miatt.
Érjük be a meglévő porcmennyiséggel?
A tesztalanyok térdének kollagénjében található izotóp szintje megegyezett az izotóp atmoszférikus szintjével abból az időszakból, amikor 8-13 évesek voltak. Ebből azt a következtetést vonták le az orvosok, hogy a felnőtté válás óta nem termeltek új porcokat. Például egy 1935-ben született páciens kollagénje alig tartalmazott szén 14 izotópot, míg az 1950-es években születetteké rengeteget.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy az ember kénytelen beérni azzal a porcmennyiséggel, amivel született, és ezen még olyan kísérletek sem segítettek, mint az őssejt-beültetés . Kjær szerint a jövőben inkább a porcsérülések megakadályozását elősegítő kutatások lennének üdvözítőek.
Mindazonáltal, mint ismeretes, Prof. Dr. Hangody László magyar ízületsebész, az ízületi betegségek artroszkópos specialistája fejlesztette ki azt a módszert, mely a leggyorsabb és leghatékonyabb műtéti eljárásnak számít az ízületkopás gyógyítására. Az úgynevezett mozaikplasztika során az ízületeknek a jó minőségű üvegporc borítással rendelkező, úgynevezett nem terhelő felszínéről kicsi, henger alakú porcot metszenek ki csont alapjukkal együtt, majd azt mozaikszerűen beültetik az ízület károsodott, kilyukadt terhelő felszíneibe.
Ennek a módszernek a segítségével pontosan olyan görbületű és domborulatú felszínt tudnak létrehozni, mint amilyen az eredeti volt. Nem csoda, hogy a világ is felfigyelt a módszerre, mára évente negyvenezer műtétet végeznek ezzel az eljárással szerte a világon. A professzor mindehhez speciális műszerkészletet használ, amellyel jelentősen lecsökkenthető a műtéti heg és a lábadozás ideje.
Forrás: www.sciencemag.org
