A nyugtalan láb szindróma, amelynek érintettjei lefekvés után intenzív késztetést éreznek, hogy megmozgassák a lábukat, rugdaljanak, nem ritka jelenség: gyakoriságát 10 százalék körülire teszik. Nőknél gyakoribb, gyerekeknél pedig ritka betegség, amely az esetek 50 százalékában öröklött, másik felében pedig többnyire vashiány és anyagcserezavarok okozzák. Ugyanakkor antidepresszánsok és allergiagyógyszerek szedésekor is megfigyelhető.
Nappal is lehetnek panaszok
A nyugtalan láb szindróma problémája, hogy a betegek általában nem tudják jól körülírni a tüneteket: egyfajta fájdalmat éreznek, de nem olyat, mint amikor beütik a lábukat. A panaszok egyébként nemcsak éjszaka alakulhatnak ki, hanem nappal is kellemetlenséget okozhatnak: ekkor főleg nyugalmi, ülő helyzetekben, így például moziban, színházban, tárgyaláson lehet érezhető, amikor a kellemetlen érzés miatt az érintetteknek meg kell mozgatniuk a lábukat: ha fölállnak, és mennek két-három lépést, vagy dörzsölgetik a lábukat, akkor javulhatnak a tünetek.
A biztos diagnózis
A nyugtalan láb szindróma egyik első diagnosztikus kérdése, hogy a lepedő mennyire gyűrött. Ez főleg azoknál lehet árulkodó jel, akik egyedül alszanak, így nincs partner, aki beszámolna a rugdosásról, a nyugtalan alvásról. A biztos diagnózis aztán egyszerűsített alváslabor-vizsgálattal állítható fel. Ha vashiány okozza, akkor az érintettek értelemszerűen vasat kapnak, de egyéb gyógyszerekre is szükség lehet, melyek között a Parkinson-kórnál alkalmazott szerek is szóba jöhetnek.
A nyugtalan láb szindróma gyógyulási esélyekről, a kialakulás és a kezelés részleteiről alapos cikket olvashatnak Betegségek A-Z rovatunkban !
