A csontszövet az egyik legellenállóbb szövettípus az emberi szervezetben. Nagyobb részben szervetlen, kisebb részben szerves állomány alkotja. Előbbi biztosítja a csontok merevségét, keménységét, utóbbi pedig a rugalmasságát. A csontszövet szerkezete a csontképzési és csontlebontási folyamatok révén változik az élet során. A mérleg nyelve jellemzően 25-30 éves korig az építő folyamatok irányába billen, majd azt követően a lebontó folyamatok kerülnek enyhe túlsúlyba. A csontszövet így normál élettani körülmények között is lassan fogyni, gyengülni kezd. Ha azonban az építő és lebontó folyamatok egyensúlya felborul, és a csontvesztés felerősödik, csontritkulás, avagy oszteoporózis alakul ki.
A csontritkulás tünetei
A csontritkulás eleinte tünetszegény lehet, majd egyre erősödő fájdalmak, testtartási zavarok és kisebb traumákra is bekövetkező csonttörések jelezhetik a problémát. Mindezek megelőzése, illetve a kockázatok mérséklése érdekében fontos mihamarabb felismerni és kezelni a csontritkulást. Ebben nyújt segítséget a csontsűrűségmérés, avagy az oszteodenzitometria (ODM). A speciális röntgentvizsgálat a csontok ásványianyag-tartalma és sűrűsége, denzitása meghatározására szolgál. A mért értéket az egészséges fiatal populáció körében mért átlagértékekhez viszonyítva értékelik, így kiszámítva az úgynevezett T-score mutatót. A T-score egy arányszám, amelynek értéke az alábbiak szerint alakulhat:
- -1 felett: normál csontsűrűség, egészséges csontozat;
- -1 és -2,5 között: csökkent csontűrűség, oszteopénia;
- -2,5 alatt: alacsony csontsűrűség, csontritkulás.
Kinek ajánlott a csontsűrűségmérés?
Általában véve 50 éves kor felett ajánlott lehet a csontsűrűségmérés mindkét nem számára. Különösen ajánlott azonban az Országos Gerincgyógyászati Központ összefoglalója szerint diagnosztizált csontritkulás esetén, valamint azoknál, akik családjában előfordult korábban csontritkulás. Ugyancsak javasolt nőknél a menopauza beálltát követően, amennyiben nem folytatnak ösztrogénpótló terápiát, továbbá a magas és vékony testalkatú idősebb hölgyek számára. Indokolt lehet a vizsgálat csípőtörés esetén is, ha a családi előzményben előfordult már hasonló sérülés, akárcsak 2-es típusú cukorbetegeknél, máj- vagy vesebetegeknél, pajzsmirigy-túlműködéssel vagy mellékpajzsmirigy-betegséggel élőknél, illetve olyan gyógyszeres kezelések folytatása mellett, amelyek mellékhatásként csontritkulást okozhatnak. További indikáció lehet a magas kollagénszint a vizeletben, de akár a viszonylag kis trauma hatására bekövetkező csonttörés is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kizárólag a szakorvosi beutalóra végzett csontsűrűségmérést finanszírozza. Beutalót nőgyógyász, sebész, onkológus, reumatológus, urológus, traumatológus, diabetológus, ortopéd, gasztroenterológus, belgyógyász, hematológus, endokrinológus és allergológus szakorvos is kiállíthat. Az első vizsgálatot követően a NEAK csak meghatározott időközönként engedélyez újabb közfinanszírozott kontrollvizsgálatot, amiben az előzetesen kimutatott T-score-érték a meghatározó. Csontritkulást jelző érték esetén évente megismételhető az oszteodenzitometria. Oszteopénia esetén kétévente kérhető újabb térítésmentes vizsgálat, míg egyéb esetekben csupán háromévente egyszer. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a tb-támogatás kizárólag a törzscsontokon történő csontsűrűségmérésre terjed ki, valamint pajzsmirigy-túlműködés és elsődleges (primer) mellékpajzsmirigy-túlműködés a végtagcsontokon történő mérésre.
A felsoroltaknál gyakoribb csontsűrűségmérés térítésköteles, amelynek ára intézményenként változó lehet. Általában véve elmondható, hogy 2025-ben az összeg 10 és 20 ezer forint közötti – közfinanszírozott és magánszolgáltatóknál egyaránt.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: