A középkorú nők évenkénti mammográfiás szűrése nem csökkenti a mellrákos halálozást - derült ki egy nagy léptékű kanadai kutatásból. A tanulmány csaknem 90 ezer, 40-59 éves nő adatait vizsgálta meg. Azt fedezték fel, hogy a vizsgált 25 év alatt ugyanannyian haltak meg mellrákban azok közül, akik évente jártak mammográfiára, mint azok csoportjában, akiknél csak a hagyományos, tapintásos módszerrel szűrték a daganatot - idézi a LiveScience tudományos-ismeretterjesztő portál a British Medical Journal friss számában ismertetett tanulmányt.
A rendszeres, éves mammográfia célja, hogy a mellrákot korai stádiumban ismerje fel. Azt azonban erősen vitatják, hogy a szűrés életmentő-e. Egyes esetekben a korai diagnózis nem feltétlenül jelenti, hogy a betegség gyógyítható, máskor a későbbi stádiumban felfedezett daganatot is sikerrel kezelik.
Az is ellentmondásos, hogy a mammográfia lehetséges előnyei ellensúlyozzák-e a tévesen pozitív diagnózisok és az ezeket követő kezelések okozta károkat. Az új kutatás azt találta, hogy a mammográfiával felderített melldaganatok 22 százaléka tévesen pozitív volt, azaz olyan tumort diagnosztizált, amely nem okozott rákot, vagyis nem rövidítette volna meg a páciens életét.
A kutatásban részt vevő nők fele évente járt mammográfiás és hagyományos fizikai, tapintásos szűrésre öt éven át. A másik fele csak fizikai szűrésben és a szokásos ellátásban részesült. Húsz évvel később a mammográfiás csoportból 3250 nőnél, a másik csoportból 3133 nőnél lépett fel mellrák. Az első csoportból 500-an, a másodikból 505-en haltak bele a betegségbe. A kutatás csak 60 évnél fiatalabb nők adatait vizsgálta, de lehetségesnek tartják, hogy az eredmények idősebbekre is érvényesek.
Angelina Jolie jól döntött, amikor levetette melleit
Nagyobb a túlélési esélyük azoknak a nőknek, akik az emlőrák diagnózisa után mindkét mellüket eltávolíttatják, mint azoknak, akik csak az egyiket - derült ki egy amerikai kutatásból.
A kutatók kimutatták, hogy 100 nő közül, akinek a mellrák korai stádiumában történő felfedezése után közvetlenül mindkét emlőjét eltávolították, 87 húsz évvel később is életben volt, míg az egyik emlő eltávolítása mellett döntők közül csupán 66 - írták a kutatók a British Medical Journal (BMJ) című szakfolyóiratban.
Csak egyiket, vagy mindkettőt?
A második megbetegedés elkerülése érdekében minden második mellrákra hajlamos amerikai nő dönt a kettős melleltávolítás mellett, miután emlőrákot állapítottak meg nála, de eddig még nem ismerték, milyen hatása van a kettős melleltávolításnak a halálozás kockázatára.
A 1975 és 2009 között végzett kutatásban 390 nő vett részt, akik közül 44 esett át kettős melleltávolításon közvetlenül a rák diagnosztizálása után, míg a többi 346 először csak az egyik emlő eltávolítása mellett döntött. Ez utóbbiak közül 137-nek kellett később a másik mellét is eltávolítani. A betegség megállapítását követő húsz évben összesen 79 nő halt meg, tizennyolcan az első, 61-en pedig a második csoportból. A kutatók szerint a második évtizedben nyilvánvalóbb volt a kettős melleltávolítás előnye: a halálesetek többsége azoknál a nőknél következett be, akik másodszor is megbetegedtek emlődaganatban.
