A szédülés gyakori panasz, amivel szinte mindannyian találkozunk életünk során legalább egyszer. Gyakran ártalmatlan jelenség, de néha egészen meglepő dolgok is állhatnak a háttérben. A Mayo Clinic szakértői gyűjtötték össze a lehetséges okokat.
Mi okozza a szédülést?
A szédülés nem önálló betegség, hanem tünet, amelyet akkor érzünk, amikor az agy nem kap elegendő vért vagy oxigént, illetve az egyensúlyérzékelésért felelős rendszerek nem működnek megfelelően. Lássuk, mi állhat a háttérben.
Gyógyszerek mellékhatása
Bizonyos gyógyszerek – például vérnyomáscsökkentők vagy nyugtatók – mellékhatásként okozhatnak szédülést, ezért fontos, hogy orvos állítsa be az adagolást.
Vashiány és oxigénhiány
Vashiány esetén csökken a vörösvérsejtek száma, így az agy kevesebb oxigénhez jut, ami szédüléshez vezethet. Ez az állapot gyakran fáradtsággal és sápadtsággal is együtt jár.
Migrén
A migrén egy 4-72 órán át tartó erős, lüktető fejfájás, amely gyakran féloldali, terhelésre pedig rosszabbodik. A fejfájás e típusa rohamokban jelentkezik, gyakorisága nagyon változó: van, akinél félévente egyszer alakul ki, míg másoknál sűrűbben. A migrénes rohamok során az erek beszűkülése miatt kevesebb vér jut az agyba, ami szédülést is okozhat – akár erős fejfájás nélkül.
Kiszáradás
Ha nem iszunk eleget, a szervezet kiszárad, ami befolyásolja a vérnyomást és az agy vérellátását, így könnyen szédülést okozhat.
Víz a fülben
Úszás közben a víz bekerülhet a fülbe, ami megzavarja a belső fül egyensúlyérzékelő rendszerét, ez pedig akár szédülést is okozhat.
Allergia
Allergiás reakciók – mint például mogyoró-, por- vagy pollenallergia – váladékot termel az orr- és fülüregekben, ami nyomást gyakorolhat az egyensúlyi rendszerre és szédülést válthat ki.
Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)
Ez az állapot akkor jelentkezik, amikor a belső fülben található apró kalciumszemcsék elmozdulnak, és a fej mozgatásakor téves jeleket küldenek az agy felé, ami hirtelen, rövid ideig tartó szédülést okozhat.
Meniere-betegség
A Meniere-kór forgó jellegű szédüléssel járó fül-orr-gégészeti, neurológiai tünetegyüttes, amely inkább a férfiakat érinti. Akár napokig tartó szédülésrohamokat is okozhat, és sok esetben halláscsökkenéssel is együtt jár. A betegség kezelése során a kiváltó okot szüntetik meg. Ha például a háttérben keringészavar áll, akkor keringésjavítókat tartalmaz a terápia. Ha nincs konkrét kiváltó ok, akkor csak tüneti kezelés jöhet szóba.
Szén-monoxid mérgezés
A szén-monoxid-mérgezés az egyik leggyakoribb, ugyanakkor legveszélyesebb háztartási baleset. Legtöbbször nem megfelelően karbantartott gázkészülékek, kazánok vagy kémények állnak a hátterében. A színtelen, szagtalan gáz belélegzése szédülést, fejfájást, hányingert és általános gyengeséget okozhat, súlyos esetben pedig életveszélyes állapothoz vezethet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a szédülés...
- gyakran ismétlődik,
- hosszabb ideig tart,
- vagy más tünetekkel – például erős fejfájással, hallás- vagy látászavarral – jár együtt,
akkor mindenképp keress fel egy szakembert, mert akár komolyabb okok is húzódhatnak a háttérben.