Mint az Betegségek A-Z rovatunk vonatkozó leírásában olvasható, a Menière-betegség egy fül-orr-gégészeti, neurológiai tünetegyüttes. Mindkét nemnél jelentkezhet, de jellemző, hogy elsősorban felnőtteknél alakul ki, főként a 40 és 60 év között korosztályban. Pontos kiváltó oka nem ismert, mindössze az, hogy a panaszok megjelenésében a belső fül átmeneti keringészavara is közrejátszhat. Szintén hajlamosító tényező, ha felszaporodik a belső fülben lévő nyirok mennyisége.
A Menière-betegség tünetei
A Menière-betegség egyik legkellemetlenebb velejárója, hogy általában váratlanul, rohamszerűen jelennek meg a tünetei. Ezek a tünetek olykor csak rövid ideig, 20-30 percig tartanak, előfordulhat azonban, hogy a beteg állapota akár 24 órán keresztül sem javul. A rohamok gyakorisága is rendkívül változó, nem ritkák a hosszabb tünetmentes periódusok sem. A betegség legfőbb tünetei közé tehát az alábbi panaszok tartoznak.
- Szédülés: a forgó jellegű szédülés olyan intenzív lehet, hogy akár esésekhez, balesetekhez vezet. Gyakran társul hozzá émelygés, hányinger is, valamint erős verejtékezés.
- Hallásromlás: a fület érintő tünetekre általában véve jellemző, hogy csak az egyik oldalra terjednek ki. E körbe tartozik a hallásromlás, amely kezeletlenül súlyosbodhat, akár teljes hallásvesztéshez vezethet hosszú távon. Eleinte főleg a mélyebb hangok érzékelése romlik.
- Fülzúgás: a tinnitusznak is nevezett állapot során hallható hang ahhoz hasonló, mintha folyamatosan egy gép zúgna vagy a szél suhogna, süvítene a fej mellett.
- Nyomásérzés a fülben: az érintett fülben érezhető diszkomfort szintén gyakori panasz.
- Szemtekerezgés: ritkábban a szédüléshez a szem akaratlan remegése, gyors oldalirányú mozgása is társul tünetként.
Hogyan kezelhető a Menière-betegség?
A betegség diagnózisát a jellemző tünetek alapján legtöbbször a háziorvosok is fel tudják állítani. Ezzel együtt általában fül-orr-gégészhez vagy neurológushoz küldik tovább a pácienst a megfelelő kezelés érdekében. Oki terápia nincs a Menière-betegségre, de gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal csökkenthető a rohamok gyakorisága és intenzitása. Ami az életmódbeli eszközöket illeti, általában véve előnyös a koffein-, alkohol- és sófogyasztás mérséklése, valamint a stressz csökkentése és a jó alvásminőség.
