A vérnyomást két számmal fejezzük ki. A mért érték első száma a szisztolés érték – más néven felső vérnyomásérték –, amely azt mutatja meg, hogy a vér mekkora nyomást fejt ki az artériák falára a szívizom összehúzódásakor. A második szám pedig a diasztolés érték – vagy alsó vérnyomásérték –, amely a szívverések közötti pihenő szakaszban fennálló nyomás mértékét jelzi.
E két érték együtt fontos információt nyújt arról, hogyan működik a szív és az érrendszer. A legtöbb szakmai iránymutatás szerint a 120/80 higanymilliméter (Hgmm) alatti vérnyomásérték számít egészségesnek. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) ismertetőjéből azonban az is kiderül, hogy nem csupán az a fontos, hogy az értékek 120/80 alatt legyenek, hanem az is, hogy elérjék a minimális 90/60 Hgmm-t.
A magas vérnyomás szintjei
Ha a normál értéknél tartósan magasabb a vérnyomásunk, az hosszú távon komoly problémákat okozhat, ezért fontos a kezelés és az optimális tartomány elérése. Nagyon nem mindegy azonban, hogy a mért számok mennyivel lépik át az elfogadhatónak tartott értékeket. Ha például a szisztolés érték 120 és 129 Hgmm között alakul, a diasztolés viszont még 80 Hgmm alatti, akkor emelkedett vérnyomásról, vagyis prehipertóniáról beszélünk, amely orvosi értelemben még nem számít magas vérnyomásnak. Az állapot súlyosbodása érdekében azonban már ilyenkor is szükség lehet életmódbeli változtatásokra, például a rendszeres testmozgás beiktatására és a sófogyasztás csökkentésére.
1-es stádiumú magas vérnyomásról beszélünk, ha a szisztolés érték 130 és 139 Hgmm közötti, és/vagy a diasztolés érték 80-89 Hgmm körüli. Ez az állapot már kezdettől fogva veszélyekkel jár, így itt már mindenképpen indokolt az életmód-változtatás.
2-es stádiumú hipertónia akkor áll fenn, ha a szisztolés érték legalább 140, míg a diasztolés érték minimum 90 Hgmm. Ilyenkor már orvosi beavatkozás, gyakran gyógyszeres kezelés is szükséges.
Ha pedig a vérnyomás 180/120 Hgmm fölé szökik, akkor már úgynevezett hipertenzív krízis áll fenn, amelyhez gyakran légszomj, mellkasi fájdalom, látászavar vagy végtaggyengeség is társul. Aki ezt tapasztalja, annak sürgős orvosi ellátásra van szüksége.
A magas vérnyomást nagyon fontos komolyan venni, hosszú távon ugyanis növeli a szív- és érrendszeri betegedések, a stroke, a vesekárosodás és az demencia egyes fajtáinak kialakulási kockázatát. Gyakran tünetmentes – amely miatt csendes gyilkosként is szokták emlegetni –, ezért különösen lényeges a rendszeres vérnyomásmérés és orvosi kontroll.
Nemcsak a magas, hanem az alacsony is bajt jelezhet
Kórosan alacsony vérnyomásról, vagyis hipotóniáról akkor beszélünk, ha a szisztolés érték 90 Hgmm alatti és/vagy a diasztolés érték 60 Hgmm-nél is alacsonyabb. Ez az állapot ugyan sokszor ártalmatlan, kiválthat szédülést vagy ájulást, szélsőséges esetekben pedig akár szervi elégtelenséget is okozhat. Mivel időnként kritikus állapotok jele is lehet, ezt sem szabad elbagatellizálni. Jelezhet például:
- anafilaxiás, szeptikus vagy kardiogén sokkot,
- belső vérzést,
- hormonális problémákat – például mellékvese-elégtelenséget (Addison-kór) vagy pajzsmirigy-alulműködést,
- keringés-összeomlást,
- kiszáradást, elektrolithiányt – különösen erős hányás, hasmenés, láz vagy hosszan tartó hőség esetén,
- vérmérgezést (szepszis),
- szívelégtelenséget,
- szívrohamot,
- túl nagy vérveszteséget.
Ilyen helyzetekben az alacsony vérnyomás nem önálló betegség, hanem egy súlyos állapot tünete, ezért mindig az alapbetegség diagnosztizálása és kezelése a kulcs. Ájulás, eszméletvesztés, erős szédülés, zavartság, gyors és gyenge pulzus, hideg és nyirkos bőr, valamint légszomj és mellkasi fájdalom esetén mindenképpen tárcsázd az ügyeleti számot vagy a 112-t!
